Megmaradhat a szolidaritási hozzájárulás, de újra kell gondolni a szabályait!
Alkotmánybíróság a 2026. szeptember 21-én kihirdetett döntésében az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait alaptörvény-ellenesnek minősítette, mivel azok sértik az Alaptörvény tisztességes hatósági eljáráshoz való jogra és azzal összefüggésben egyéb eljárási garanciákra vonatkozó rendelkezéseit.
Az indítványozó önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás 2025. évi központi költségvetésben foglalt azon szabályát támadta, amely kivonta a szolidaritási hozzájárulás megállapítását és levonását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak hatálya alól, valamint azt a miniszteri rendeletet, amely a szolidaritási hozzájárulás konkrét mértékét rögzítette.
|
A szolidaritási hozzájárulás rendszerét 2027. január 1-jétől újra kell gondolni! |
Az Alkotmánybíróság a döntésében megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapításának szabályozása – a hatósági eljárási szabályok alóli kivonása és az összegek rendeletben történő rögzítése – azt eredményezi, hogy az önkormányzatoknak sem közvetlen, sem közvetett bírói út nem áll rendelkezésére, hogy fizetési kötelezettségük megállapítását, összegszerűségét vitassák. Ez pedig megvalósítja az Alaptörvény XXIV. cikke (tisztességes hatósági eljáráshoz való jog), XXVIII. cikk (1) bekezdése (tisztességes bírósági eljáráshoz való jog) és (7) bekezdése (jogorvoslathoz való jog) sérelmét.
A fenti indokokra tekintettel az Alkotmánybíróság 2026. december 31-i hatállyal megsemmisítette a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény (Kvtv.) 2. melléklet II. fejezete 1. pont 1.5 alpontjának „valamint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítására és a nettó finanszírozás keretében történő levonására” szövegrészét, valamint a Kvtv. 78. § (4) bekezdését. A testület ezenkívül alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló 1/2025. (II. 11.) NGM rendelet 1. mellékletének az indítványozó helyi önkormányzatot érintő 481. sorát is.
Az Alkotmánybíróság az indoklásában kifejtette, hogy a szolidaritási hozzájárulás esetében egy különösen összetett költségvetési – elszámolási konstrukcióról van szó, amely jelentős összegek átcsoportosításával is együtt jár. Azzal, hogy az Alkotmánybíróság a jövőre nézve semmisítette meg, az ismertetett rendelkezéseket, lehetővé tette, hogy a jogalkotó ezeket az elszámolási viszonyokat komplexen újra rendezze. Az Alkotmánybíróság arra is kitért, hogy a nemzetközi szabályozási mintákból számos megoldási alternatíva kínálkozik arra, ha a jogalkotó egy ilyen típusú, a tehetősebb önkormányzatok számára előírt fizetési kötelezettséget kíván bevezetni. Annak megítélése, hogy a szolidaritás érvényesülését az önkormányzatok között mely megoldás szolgálja a legjobban, a jogalkotó mérlegelésébe tartozó kérdés, a szabályozás kidolgozása során az Alaptörvényből és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó elvárásoknak megfelelő szabályozási konstrukciót kell kialakítani.
|
Az Alkotmánybíróság összességében nem mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás alkotmányellenes. |
Az Alkotmánybíróság döntése kapcsán összefoglalva elmondható, hogy mivel nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a hivatkozott rendelkezéseket, hanem a jövőre nézve 2026. december 31-i hatállyal, ezért a döntésből nem következik, hogy az önkormányzatok visszakaphatják a már befizetett szolidaritási hozzájárulást. Továbbá azt is fontos hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság nem azt állapította meg, hogy a szolidaritási hozzájárulás önmagában alkotmányellenes lenne, hanem csak annak alkotmányellenességét rögzítette, amilyen módon az állam megállapította az egyes önkormányzatok fizetési kötelezettségét.
Mindezek alapján a jogalkotónak tehát – ha a szolidaritási hozzájárulás rendszerét fenn akarja tartani - 2027. január 1-jéig újra kell szabályoznia a konstrukciót, amely során biztosítani kell az önkormányzat számára azt a lehetőséget, hogy a fizetési kötelezettség jogalapját és összegszerűségét vitathassák.
A cikk szerzője: Dr. Végvári Tamás