Mit jelent az adófizetési felső határ?

A köztudatban a szocho egy, a foglalkoztatók által fizetendő adókötelezettségként ismert. Vannak azonban olyan jövedelemtípusok, amikor a szocho fizetési kötelezettség nem a kifizetőt, hanem a magánszemélyt terheli.
A magánszemély kötelezett a szocho megfizetésére:

• a vállalkozásból kivont jövedelem,
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• az osztalék,
• a vállalkozói osztalékalap,
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem, illetve
• az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelmének Magyarországon adóztatható része után.

Amennyiben e jövedelmek kifizetőtől származnak, úgy a kifizetőnek adóelőleg megállapítási levonási és bevallási kötelezettsége keletkezik. Osztalék esetén nem képez azonban szocho alapot az EGT térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. 
A szociális hozzájárulási adó mértéke 13%, azonban az előző bekezdésben felsorolt esetekben [Szocho. tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjai], annak összegét a magánszemélynek csak az adófizetési felső határig kell megfizetnie.
Nem áll fenn azonban az előzőekben említett jövedelem után szocho fizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha a jövedelemben részesülő személy rendelkezik személyi jövedelemadó köteles, az összevont adóalapba tartozó (önálló, nem önálló, egyéb jövedelem), és Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjai szerinti jövedelmeivel (vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzés, osztalék, árfolyamnyereség, Szja tv. 1/B. § szerinti külföldi személy jövedelme) és ezek a jövedelmek együttesen elérik a tárgyév első napján érvényes minimálbér huszonnégyszeresét (2023. évben 5.568.000,-Ft, 2024. évben 6.403.200,-Ft). A jövedelmek vizsgálatakor a figyelembe vehető összegek esetében nem feltétel, hogy utánuk tényleges szocho fizetés is történjen, ezért pl.: a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) magánszemély esetében is figyelembe vehetőek az említett jövedelmek.
A kifizetőnek a természetes személy részére a Szocho tv. 1. § (5) bek. a)-d) pontjai szerinti jövedelmek (vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzés, osztalék, árfolyamnyereség) esetében mindaddig le kell vonnia az őt terhelő szocho összegét, ameddig a magánszemély nem nyilatkozik, hogy elérte, vagy a tárgyév folyamán várhatóan eléri majd az adófizetési felső határt.
Ha a magánszemély - az adóelőleg megállapításhoz tett nyilatkozata ellenére - az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Példa: a magánszemély 2023. májusában 300.000,-Ft osztalék jövedelmet szerzett. A kifizető felé nyilatkozott, hogy 2023. éves összevonandó jövedelme el fogja érni az adófizetési felső határt, ezért az osztalék kifizetésből szocho nem került levonásra. 
A 2023. évi szja bevallás elkészítésekor kiderült, hogy a magánszemély összevonandó jövedelme 5.400.000,-Ft volt, amely nem érte el a szocho-ra megállapított adófizetési felső határt. Emiatt a magánszemélynek az osztalék egy része (5.568.000-5.400.000 = 168.000,-Ft) után szocho fizetési kötelezettsége keletkezik. A 2023. évi szja bevallással egyidejűleg meg kell fizetnie tehát a 168.000,- Ft után a szochot, a téves nyilatkozat miatt 6%-kal növelten [168.000,-Ft adóalap után 13%+6% (21.840,-Ft+10.080 Ft)].

Amennyiben a természetes személy a szocho fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő adónál a kifizető többet vont le, a magánszemély a túlfizetést is az adóévre benyújtott személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában igényelheti vissza.

Kérdése van? Elakadt? Tanácstalan? Hívjon minket vagy írjon nekünk a szakertoitanacsadas@saldo.hu e-mail címre!