Levonható-e az áfa a számlakibocsátási határidőn túl kiállított számlák esetében?

Az Intézmények, illetve egyéb áfaalanyok gyakran szembesülnek azzal, hogy a szállítók a számlájukat a számla kibocsátásra előírt határidőn túl állítják ki vagy a számla ugyan határidőn belül kiállításra került, de azt a szállító valamilyen oknál fogva csak hónapokkal később küldi meg.

Sok esetben kérdésként merül fel, hogy befogadható-e, illetve levonható-e a számla áfatartalma egy számlakibocsátási határidőn túl kiállított számla esetén?

Alapvetően az adólevonási jogot fő szabály szerint alakilag, tartalmilag hibátlanul kiállított számla birtokában gyakorolhatja a számla befogadója. A számlán kötelező feltüntetni többek között a számla kibocsátásának a keltét is. A számla keltének bizonylaton történő feltüntetése nem függ össze a számla kibocsátásának határidejével. A számlakibocsátási határidőn túl kiállított számla esetén is kötelező a számla kiállításának keltét szerepeltetni.

Amennyiben a számlát a kibocsátó határidőn túl állította ki, úgy a határidő elmulasztása miatt kizárólag az értékesítő szankcionálható. A számla befogadó oldaláról nézve a késve kiállított számla adólevonási jog tárgyi feltételeként elfogadható, a számviteli elszámolásra alkalmas bizonylatként befogadható.

A késve érkezett számla esetén azonban az alábbi megfontolásokat kell tennie a számla befogadójának:

• adóáthárításos ügyletek esetében a késve kapott számla áfatartalma a teljesítés évében, illetve az azt követő naptári évben bármely bevallási időszakban levonásba helyezhető. Ezt követő években elévülési időn belül, az adóalanyok levonási jogukat a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban (önellenőrzéssel) gyakorolhatják.
• fordított adózás alá eső ügyletek esetén az adólevonási jog kizárólag a fizetendő adó megállapításának időszakában gyakorolható. Tehát a fizetendő és a levonható adót egy időszakban kell szerepeltetni, mely késve érkezett számla esetén rendszerint önellenőrzést eredményez. Megjegyezzük, hogy fordított adózás esetén az adólevonási jog gyakorlásának nem feltétele a számla. A levonási jog gyakorlásához elegendő olyan bizonylattal rendelkezni, amely az adóalap összegszerű megállapításához szükséges. Így fordított adózás alá eső ügyletek esetén az adólevonás tárgyi feltételeként elegendő lehet például egy írásbeli vállalkozási szerződés is.
• közösségen belüli termékbeszerzés esetén is a fizetendő adó megállapításának időszakában kell a levont adót szerepeltetni azzal, hogy az adólevonási jog gyakorlásának feltétele ebben az esetben kizárólag a számla lehet. Közösségi termékbeszerzés esetében sem alkalmazható az a megoldás, hogy a közösségi termékbeszerzéshez kapcsolódó fizetendő és levont áfa eltérő bevallási időszakban szerepel.

A költségvetési szervek és azok intézményeinél is kiemelt jelentőséggel bír a belső ellenőrzés, amely során a hatósági ellenőrzést megelőzően feltárásra kerülnek a hiányosságok. Fontos tehát, hogy naprakész, gyakorlati tudással rendelkezzenek az intézmények belső ellenőrei, gazdasági vezetői. Ehhez nyújt segítséget a SALDO Zrt. által megrendezésre kerülő Belső Ellenőrzési Konferencia 2024. Jöjjön el az előadásra, ahol mindent megtudhat, a jelenlegi szabályokról, és a várható változásokról. Részletek és jelentkezés>>