A közérdekű adatigénylésről röviden.

Az elmúlt napokban számos hazai önkormányzathoz érkezett meg ugyanazon közérdekű adatigénylés, amelyben többek között közérdekű adatok megismerésének rendjére vonatkozó szabályzatnak-, információs jogokkal foglalkozó személy nevének-, illetve környezetállapot-jelentésnek a kiadását kéri a megkereső.

Ennek kapcsán röviden összefoglaljuk, hogy mit is kell tudnunk a közérdekű adatigénylésről.

A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjog a kiindulópontja a közérdekű adatigénylés törvényi szabályozásának, mely alapjog hivatott biztosítani a közfeladatot ellátó szervek működésének, a közügyek és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.

De vajon mi minősül közérdekű adatnak? A fogalmat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) határozza meg, miszerint közérdekű adat; az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő gyakorlatilag bármely adat. Vagyis kis túlzással azt mondhatjuk, hogy szinte valamennyi az önkormányzat birtokában lévő adat közérdekű adatnak minősül.

Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Erre közérdekű adatigénylés útján van lehetőség.

Magyarország bármely közfeladatot ellátó szervétől, intézményétől igényelhető tehát adat közérdekű adatigénylés útján, mely igénylésnek a közfeladatot ellátó szerv eleget kell tegyen. A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be, az igénylés céljának megjelölése nem kötelező.

A közérdekű adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv eleget kell tegyen kivéve, ha az igénylés például;

• az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be;
• ha az igénylő nem adja meg nevét, valamint azt az elérhetőséget, amelyen számára az adatigényléssel kapcsolatos bármely tájékoztatás és értesítés megadható;
• ha az adat minősített adat, üzleti titok, vagy közérdekből nem nyilvános személyes adat;
• vagy az adat a közfeladatot ellátó szerv döntésének meghozatalára irányuló eljárás során keletkezett, ugyanis az adat ilyen esetben a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.

Amennyiben a kért adat olyan dokumentumban szerepel, amely az igénylő által valamilyen okból meg nem ismerhető adatot is tartalmaz (pl. személyes adatot, minősített adatot, üzleti titkot, döntés megalapozását szolgáló adatot stb.), akkor a dokumentum kivonatát kell az igénylő rendelkezésére bocsátani.

A közfeladatot ellátó szerv számára esetlegesen költségtérítés is fizetendő, amennyiben az adatigénylés teljesítése a 4 munkaórát meghaladja, azonban a költségtérítésnek a valós költségekhez kell igazodnia, ellenkező esetben az igénylőnek az előzetesen felszámított költség és a tényleges költség közötti különbözet visszajár. Emellett a kézbesítés, illetve az adathordozó költségének megtérítése is igényelhető a közfeladatot ellátó szerv által.