Munkaidőkereten felüli munkaidő, azaz a többletmunka díjazása

A többletmunka mértékét a munkaidőkeret végén, az időszak lezárásakor kell megállapítani. A többletmunka díjazását – mind az arányos alapbért, mind a rendkívüli munkavégzés pótlékát a munkaidőkeret utolsó hónapjának munkabérével együtt kell elszámolni.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaidőkeret időszaka alatt – a beosztott munkaidő óraszámától függetlenül – a munkavállalónak minden hónapban:

• havibéres díjazás esetén havi alapbére jár,
• órabéres díjazás esetén az órabérnek, az adott hónapban az általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek a szorzata alapján meghatározott havi bér jár (ettől a szabálytól a felek eltérően is megállapodhatnak).

Abban az esetben, ha a munkaidőkeret időszaka alatt a munkaidő-beosztástól eltérő (96 órán belül módosított munkaidő-beosztás alapján) munkavégzésre kerül sor, az íly módon keletkezett rendkívüli munkaidő díjazását abban a hónapban el kell számolni a munkavállalóval, amikor a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzésre sor került. Ez a díj a rendkívüli munkavégzésre jutó arányos alapbér, illetve 50% vagy 100%-os rendkívüli munkavégzés pótléka attól függően, hogy munkanapon vagy heti pihenőnapon került sor a rendkívüli munkavégzésre.

A munkaidőkeret végén el kell számolni a munkavállaló többletmunkájával. Ennek során meg kell állapítani az általános munkarend és a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő alapján teljesítendő óraszám mennyiségét és ezt össze kell hasonlítani a ténylegesen teljesített munkaidő mennyiségével. Abban az esetben, ha a ténylegesen teljesített munkaidő meghaladja az általános munkarend és a napi munkaidő alapján teljesítendő munkaidőt, a különbözetet rendkívüli munkavégzésként (többletmunkaként) kell elszámolni. Azt a rendkívüli munkavégzést, ami a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés keretében valósult meg (a közölt munkaidőbeosztás 96 órán belüli módosításával) a napi pihenőidő terhére, vagy a beosztás nélküli munkanapon, vagy a heti pihenőnapon, a többletmunka elszámolásánál nem kell figyelembe venni teljesített munkaidőként, mert annak rendkívüli munkaidőként történő elszámolására már abban a hónapban sor került, amikor a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés történt.

A munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő többletmunkának minősül, melyre jár az arányos alapbér, illetve ezen felül 50%-os mértékű pótlék (itt 100%-os pótlék mérték nem fordulhat elő). Az 50%-os pótlék kiváltható szabadidő biztosításával. A szabadidő nem lehet kevesebb, mint a rendkívüli munkavégzés időtartama. A szabadidőt a beosztott munkaidő terhére kell biztosítani. A túlmunkára járó alapbért szabadidővel megváltani nem lehet, az akkor is megilleti a munkavállalót, amennyiben a pótlékot szabadidővel kiváltják. A pótlék szabadidővel történő megváltásáról a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, arra a munkavállalóval történt megállapodás alapján kerülhet sor. A többletmunka terhére biztosított szabadidőt munkaidőkereten felül végzett munka esetén legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

További kérdése van a témával kapcsolatban? Keresse szakértőinket, vagy írjon nekünk a szakertoitanacsadas@saldo.hu e-mail címre!