Milyen adójogi hatásai vannak a minimálbér és garantált bérminimum emelkedésének?

2025. december 23-án megjelenő 157. számú Magyar Közlönyben jelent meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet.

A Rendelet értelmében 2026. január 1-jétől a minimálbér havi összege teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 322 800 Ft, a garantált bérminimum havi összege teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 373 200 Ft.

A minimálbér és garantált bérminimum emelkedésének számos adójogi hatása van, amelyek különböző juttatások, kedvezmények tekintetében eredményeznek magasabb összegeket.

Az alábbiakban a minimálbér és garantált bérminimum emelkedésének azokat az adójogi hatásait foglaljuk össze, amelyek kapcsán a legtöbb kérdést kapjuk ügyfeleinktől.

Személyi jövedelemadó

• Személyi kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve, ami 2026-ban havonta 107 600 Ft adóalap kedvezményt, adóban 16 140 Ft megtakarítást jelent havi szinten.
• A kifizetők csekély értékű ajándékot évente 3 alkalommal adhatnak – kedvező adókötelezettség mellett - ugyanazon magánszemélynek, aminek az értékhatára juttatásonként a minimálbér 10%-a. 2026-ban az egy alkalommal juttatott csekély értékű ajándék értéke 32 280 Ft lehet, amely után a kifizetőt terheli az egyes meghatározott juttatás utáni adókötelezettség.
• Szintén egyes meghatározott juttatás adókötelezettsége mellett lehet adni a rendezvényen átadott ajándéktárgyat, aminek az értéke a minimálbér 25%-a lehet. Ennek az összege 2026-ban 80 700 Ft.
• Kamatkedvezményből származó jövedelem esetén mentes az adó alól a munkabérelőleg 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó mértékben történő kifizetése. Ez a kamatmentesen adhatómunkabérelőleg összeg 2026-ban 1 614 000 Ft.
• Távmunkavégzés esetén az igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg, ami 2026-ban 32 280 Ft. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el.
• Adómentes juttatások közül a sportrendezvényre, kulturális szolgáltatásokra szóló, illetve állatkerti belépőjegy, bérlet összeghatára is kategóriánként a minimálbérhez van kötve, tehát a kifizető éves szinten 322 800 Ft összeghatárig juttathat a felsorolt belépők, bérletek tekintetében adómentes juttatást a magánszemély részére.
• Szintén az adómentes juttatások között szerepel a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók, képzésben résztvevők részére kifizetett egyéb juttatás, ami a minimálbér összegéig adómentes, így 2026-ban ezen a jogcímen havonta 322 800 Ft-ig lehet adómentes juttatást adni a tanulóknak, képzésben résztvevőknek.
• Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatottak részére fizetett díjazás adómentes a hónap első napján érvényes havi minimálbér összegéig, vagyis havonta 322 800 Ft-ig adómentes díjazásban részesülhetnek a hallgatók.
• Átalányadózó egyéni vállalkozók esetén több ponton is érinti a minimálbér változása a jogszabályi értékhatárokat.
  • A bevételi értékhatár kiskereskedelmi, illetve egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői és egyéb tevékenység esetén a minimálbér 50-szerese, vagyis 2026-ban 193 680 000 Ft. Minden egyéb tevékenység esetén az éves minimálbér 10-szerese, vagyis 38 736 000 Ft.
  • Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelme adómentes, vagyis ez a jövedelem értékhatár 2026-ban 1 936 800 Ft. Bevétel tekintetében az eltérő jogszabályi költséghányadok miatt eltérő értékhatárt is eredményeznek. 2026-ban a – 40% költséghányad helyett – 45 % költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó esetén 3 521 455 Ft, a 80%-os költséghányad esetén 9 684 000 Ft, a 90%-os költséghányad esetén pedig 19 368 000 Ft bevételi értékhatárral lehet számolni
• Hasonlóan az átalányadózó egyéni vállalkozóval, az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő esetén is adómentes az e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, ami 2026-ban 1 936 800 Ft-ot jelent.

Társadalombiztosítás

• Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (jellemzően megbízási jogviszony) esetén akkor keletkezik a foglalkoztatottnak biztosítási jogviszonya, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ez az összeg 2026-ban 96 840 Ft. Ez alól a szabály alól kivétel a tartós megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély esete.
• Tartós megbízási jogviszony, illetve munkaviszony esetén a Tbj. egy járulékfizetési alsó határt határoz meg, mely után minden esetben meg kell fizetni a 18,5% TB járulék összegét. Ezekben az esetekben a járulékalap a minimálbér 30 %-a, vagyis 96 840 Ft.

Szociális hozzájárulási adó

• Jogszabályban meghatározott tőkejövedelmek esetén (pl.: osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem, árfolyamnyereség) a magánszemélyt szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az adófizetési felső határáig terheli. A felső határ a jogszabályban felsorolt jövedelmek esetén a minimálbér 24-szeresét elérő jövedelem. Ez az összeghatár 2026-ban 7 747 200 Ft.
• Több kifizető által igénybe vehető szochokedvezmény is a minimálbérhez, illetve annak bizonyos hányadához van igazítva, így ezek összege is nő 2026. január 1-jétől:
  • A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 20 982 Ft;
  • A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a foglalkoztatás időtartamának függvényében: 41 964 Ft tizenkét hónapig, majd 20 982 Ft további hat hónapig;
  • A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a foglalkoztatás időtartamának függvényében: 41 964 Ft az első három évben, majd 20 982 Ft a negyedik és az ötödik évben;
  • A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 83 928 Ft.

Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók minimum havi járulék- és szochokötelezettsége 2026. január 1-jétől:

 - Szakképzettséget nem igénylő tevékenység esetén:

- Szakképzettséget igénylő tevékenység esetén:

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók mentesített keretösszege, illetve a munkáltatót a foglalkoztatás után terhelő közteher összege is a minimálbérhez van kötve. A napi közteher:

• mezőgazdasági idénymunka esetén 120 napig 2 400 Ft (a minimálbér 0,75%-a), további 90 napig pedig 3 600 Ft (a minimálbér 1,125%-a) lesz,
• turisztikai idénymunka esetén a napi tételes közteher 2 400 Ft (a minimálbér 0,75%-a),
• alkalmi munka esetén 4 800 Ft (a minimálbér 1,5%-a),
• filmipari statiszta esetén pedig 9 700 Ft (a minimálbér 3%-a) lesz.

A magánszemély mentesített keretösszege 2026-ban - ami alatt nem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége – minimálbér esetén napi 19 305 Ft, garantált bér esetén napi 22 308 Ft.

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, ami 2026-ban 2 905 200 Ft/fő/év.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)

Az EKHO szerinti adózást választó személyek esetén az EKHO bevételi értékhatára főszabály szerint 60 millió forint, amennyiben az adóév során legalább az adóév első napján érvényes havi minimálbér 12-szerese után az általános szabályok szerinti közterheket megfizette a magánszemély (ez 2026-ban 3 873 600 Ft) (kivéve a kiegészítő tevékenységet végző magánszemély esetében). Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy az EKHO bevételi értékhatár is arányosan csökken, vagyis a 60 millió forintnak olyan hányada a magánszemély EKHO bevételi értékhatára, amilyen arányt az általános közteherfizetési szabályok szerint megfizetett jövedelem az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel.

A fentieken túl számos fontos változó szabályokat találunk a különböző juttatások tekintetében, amelyek nem csak a minimálbér/garantált bérminimum változásához köthetőek.  A SALDO Zrt. által - több mint harminc éve nagy sikerrel - kiadott Bérszámfejtés Kottája 2026. kiadványban részletesen meg lehet majd találni a különböző juttatásokat terhelő közteherfizetési kötelezettséget, amely várhatóan 2026. január 30-án jelenik meg.

[1] 2026. január 1-jétől a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak a szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bérminimum 100% után kell megfizetni (2025. december 31-ig a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-s volt a szociális hozzájárulási adó alapja).