A társasági adóbevallás ATP lapjainak helyes kitöltése

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a „Tudjon róla! Segíthet!” című rovatában közzétette a Pénzügyminisztérium transzferár adatszolgáltatással kapcsolatos frissített tájékoztatóját, amely nagyban segítheti a vállalkozáskat a társasági adóbevallás ATP lapjainak kitöltésében.

A bevallás hibás, vagy hiányos kitöltése a mulasztási bírság kiszabásán túl egy esetleges jogkövetési vagy adóvizsgálat elrendelését is okozhatja, ezért nem árt tisztában lenni a hatóság elvárásaival.

Tekintettel a tájékoztató terjedelmére, csak a legfontosabb változásokat mutatjuk meg:

• A tájékoztató tisztázza, hogy a hibás adatszolgáltatást újabb bevallásban kell helyesbíteni, szükség esetén önellenőrzést kell benyújtani.
• Az eltérő devizaárfolyamon történő átváltás miatt maradhatnak fenn eltérések az ügylet két oldalán, ez nem kifogásolható.
• Csak az a költségátterhelés mentesül az adatszolgáltatás alól, amelynél a független féltől származó költségeket terhelnek át. Ha a költségeket haszonkulcs nélkül terhelik át, akkor a költség és jövedelem módszer jelölhető 0%-os jövedelmezőséggel.
• Ha egy ügylet rendelkezik olyan tulajdonsággal, amely alapján az adatszolgáltatás alól teljeskörűen mentesül, de olyan tulajdonsággal is rendelkezik, amely alapján csak részlegesen mentesül vagy egyáltalán nem mentesül, akkor arról nem kell adatot szolgáltatni. Példaként hozza fel a tájékoztató a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött 100 millió forintot nem meghaladó teljesítésű szerződést.
• Elvi pontosítás, hogy szerződéses gyártási ügyleteket a számlázásuk irányától függetlenül összevonhatónak tartja a PM, ha a többi összevonhatósági feltétel teljesül. Ez gyakorlatilag megerősíti azt, hogy független felek felé számlázott ügylet is kapcsolt ügyletnek minősülhet és kiigazítás alapját is képezheti, amennyiben bizonyítható, hogy az adózó szerződéses gyártási tevékenységet végez.
• Amennyiben az összehasonlító árak módszere használata során összevonást alkalmazunk, de egyes termékekre külön egységár kerül meghatározásra, akkor az egységárakról nem kell adatot szolgáltatni.
• Abban az esetben viszont, ha az azonos termékcsoportba tartozó termékeknél termékenként külön jövedelmezőségi mutatót vizsgálnak, akkor mindegyik jövedelmezőségi mutatóról adatot kell szolgáltatni külön ATP lap kitöltésével.
• A számlázott transzferár-kiigazításokat a kapcsolódó ügylettel együtt kell figyelembe venni, akkor is, ha a számlán nem transzferár-kiigazítás megnevezés (hanem például menedzsmentdíj) szerepel, de tartalmilag kiigazításról van szó.
• Ingyenes pénzeszközátadásnál és átvételnél elsősorban az vizsgálandó, hogy nem része-e egy másik ügyletnek. Ha része, akkor annak keretében jelentendő. Ha önálló ügyletről van szó, akkor az „53. egyéb ügylet” megnevezéssel TEÁOR-kód nélkül jelentendő.
• A back-to-back kölcsönöknél a kapott és adott kölcsönöket külön ügyletekként szükséges jelenteni.
• A kölcsönnél az ügylet ellenértéke a kamat (illetve az egyéb díjak), a tőke nem minősül ellenértéknek, a tőke összegét nem szabad itt feltüntetni.
• Követelés engedményezésénél az ügylet értéke az az összeg, amelyet az engedményező kap az engedményezett követelésért az engedményestől (attól, aki a követelés új jogosultja lesz).

A fenti módosításokon, pontosításokon felül a tájékoztatóban kifejtésre került, hogy a bevallás kitöltése során a szakmai összefüggésekkel fontos tisztában lenni, például, hogy milyen módszerhez, milyen TEÁOR kód párosul, illetve milyen jövedelmezőségi mutatók alkalmazhatóak, vagy melyik tranzakcióban szereplő fél választható ki tesztelt félként.

Mindezek álláspontunk szerint azt erősítik, hogy nem elég csupán formai szempontból teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget, hanem annak egy szakmailag megalapozott transzferár dokumentáción kell alapulnia.

Amennyiben kérdései merülnek fel az adatszolgáltatással kapcsolatban, vagy a dokumentáció felülvizsgálatára van szüksége, keresse szakértőinket, vagy írjon a tanacsadas@saldo.hu e-mail címre.

Kiss Tamás