PM-tájékoztató a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról

A Pénzügyminisztérium nemrégiben közzétett tájékoztatója alapján a 2026-ban kezdődő adóévektől alapjaiban újul meg a transzferár-nyilvántartásra és a transzferár-adatszolgáltatásra vonatkozó hazai szabályozás. A korábbi 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletet felváltó 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet (a továbbiakban: TP-rendelet) célja, hogy a dokumentációs kötelezettségeket még inkább az OECD Transzferár Irányelvekhez (TPG) igazítsa, csökkentse az adminisztrációs terheket bizonyos tranzakcióknál, miközben az adóhatósági kockázatelemzést célzottabbá teszi.

Az alábbi átfogó szakmai cikkben részletesen bemutatjuk a korábbi és az új szabályozás közötti érdemi különbségeket, kiemelve azok gyakorlati hatásait az érintett adózókra.

Általános rendelkezések és átmeneti szabályok

A TP-rendelet szabályait főszabály szerint a 2026-ban kezdődő adóévektől kell alkalmazni. Ugyanakkor az átmeneti rendelkezés az adózók dönthetnek úgy, hogy a 2025-ben kezdődő adóévhez kapcsolódóan egyes helyi dokumentumokra már az új rendelet előírásait alkalmazzák.

Változás és gyakorlati hatás: Ha az adózó egy adott helyi dokumentum tekintetében az új szabályokat választja (például a magasabb mentesülési értékhatár kihasználása érdekében), akkor azt a dokumentumot teljes egészében az új előírások szerint kell elkészítenie. Fontos korlátozás, hogy a fődokumentumra és az adatszolgáltatásra a 2025-ös adóévben még kötelezően a korábbi szabályok vonatkoznak, függetlenül a helyi dokumentumra vonatkozó választástól.

Mentesülési szabályok és értékhatárok változásai

A TP-rendelet egyik legjelentősebb újítása a mentesülési értékhatárok és feltételek újrakalibrálása, amely differenciál a helyi dokumentum készítése és az adatszolgáltatási kötelezettség között.

Fődokumentum

• Korábbi szabály: Nyilvántartás készítésére kötelezett ügyletek esetén kötelező volt a fődokumentum elkészítése.
• Új szabály: Fődokumentumot csak arra az adóévre kell készíteni, amelyben a helyi dokumentum készítésére kötelezett kapcsolt ügyletek szokásos piaci áron számított, áfa nélküli összértéke meghaladja az 500 millió forintot.

Helyi dokumentum és adatszolgáltatás

Az alábbi táblázat összefoglalja az egyes helyi dokumentum készítési kötelezettség mentesülési okait a régi és az új TP rendelet szerint:

A transzferár-nyilvántartás nyelve és megőrzése

• A nyilvántartás nyelve: 2026-tól a nyilvántartás, a módosítás és az alátámasztó dokumentáció kizárólag magyar, angol vagy német nyelven készíthető el.
• Megőrzési idő: A helyi dokumentumot és mellékleteit legalább 8 évig kell megőrizni. Speciális szabály vonatkozik a befektetett eszközöket érintő ügyletekre: itt a 8 évet az eszköz könyvekből való végleges kivezetésétől kell számítani.

A fődokumentum és a helyi dokumentum tartalmi újításai

Fődokumentum

A fődokumentum tartalmi szabályai érdemben nem változtak a korábbiakhoz képest, továbbra is a TPG-re alapulnak. Az egyetlen jelentős többletkövetelmény az elkészítés időpontjának feltüntetése. A rendelet egyértelműsíti az "immateriális eszköz" transzferárazási fogalmát, elválasztva azt a számviteli "immateriális javak" kategóriától.

Helyi dokumentum és a hasznossági teszt

• Dátum és adatok: A fődokumentumhoz hasonlóan itt is fel kell tüntetni az elkészítés időpontját. Újítás, hogy az érintett kapcsolt vállalkozások adóügyi illetőségének államát is meg kell adni.
• Fizetés összege vs. ellenérték: A rendelet az "ellenérték" helyett a "fizetés összege" fogalmat használja a helyi dokumentumban, amely tágabb kategória, magában foglalva például egy kölcsön tőkerészét, a késedelmi kamatot vagy az óvadékot is.
• Hasznossági teszt (Benefit test): A rendelet kifejezetten előírja a hasznossági teszt elvégzését és bemutatását. A szolgáltatás igénybe vevőjének alá kell támasztania, hogy a szolgáltatás gazdasági vagy kereskedelmi értéket biztosított számára, és független fél is fizetett volna érte.
• DEMPE funkciók: Az egyedi és értékes immateriális eszközöknél a DEMPE (development, enhancement, maintenance, protection, exploitation) funkciók bemutatása.

Pénzügyi adatok bemutatása és szegmentálás

A helyi dokumentumban be kell mutatni, hogy a módszer alkalmazásához használt adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójához.

Szigorodnak és egyértelműbbé vált az TP rendelet szerint a szegmentálási szabályok: az össze nem vonható ügyletek pénzügyi adatait el kell különíteni. Külön szegmenst kell képezni az eltérő karakterizációjú tevékenységekre (pl. szerződéses gyártás és korlátozott kockázatú forgalmazás nem vonható egybe).

Egyszerűsítések és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a rendelet bevezeti az egyszerűsített helyi dokumentum intézményét. Ezt független féltől származó költségátterhelések, ingyenes pénzeszközátadások és alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetén lehet alkalmazni. Előnye, hogy nem kell tartalmaznia az adatbázis-kutatást, a módszer és a tesztelt fél meghatározását, ami jelentős költségmegtakarítást jelent az adózóknak.

Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás fogalmának változása:

• Korábbi szabály: A TESZOR-kódok alapján volt meghatározva, és feltétel volt, hogy a szolgáltató ne a főtevékenysége keretében nyújtsa azt.
• Új szabály: A TPG iránymutatásait veszi át. Nem korlátozza TESZOR-kódokra, és a főtevékenységként nyújtott szolgáltatások sincsenek kizárva. Értékhatárt sem kell vizsgálni. Olyan támogató jellegű szolgáltatások tartoznak ide, amelyeket a csoport független félnek nem nyújt, és nem vezetnek egyedi/értékes immateriális eszköz létrehozásához.
• Jövedelmezőség: Óriási könnyebbség, hogy ezen szolgáltatásoknál a jogszabály külön alátámasztás (adatbázis-kutatás) nélkül elfogadja az 5%-os nettó haszonkulcsot (igénybevételnél legfeljebb, nyújtásnál legalább 5%).

Összevonhatósági és adatbázis-kutatási szabályok

A rendelet tisztázza, hogy öt átfogó kategóriába tartozó ügyletet (gyártási, forgalmazási, szolgáltatási, pénzügyi, immateriális eszközhöz kapcsolódó) szigorúan tilos egymással összevonni. Emellett a bejövő és kimenő ügyletek (pl. alapanyag beszerzése és késztermék értékesítése) sem vonhatók össze.

Az adatbázis kutatásoknál a jogszabály a kialakult nemzetközi gyakorlathoz igazodik:

• Korábbi szabály: Az ügylet teljesítésének időpontjában rendelkezésre álló adatokat kellett figyelembe venni.
• Új szabály: Legkésőbb az adókötelezettség teljesítésének időpontjában rendelkezésre álló adatokat kell vizsgálni, ami legitimizálja az adóév lezárása után elérhető, legfrissebb pénzügyi adatok használatát a benchmarking során. A rendelet emellett meghatározza az adatbázis-kutatás minimumkövetelményeit (pl. függetlenség vizsgálata, két egymást követő évben veszteséges cégek kizárásának lehetősége).

Adatszolgáltatás: Új tranzakciós kódok és modellek

Az adatszolgáltatási (ATP) lapok kitöltése a jövőben még pontosabb kódolást követel meg. A rendelet 16 kategóriában rögzíti a gyakori ügyletmegnevezéseket, egyértelműsítve a gyártási és forgalmazási modelleket (pl. bérgyártás vs. szerződéses gyártás).

Összegzés: A legfontosabb változások és gyakorlati következményeik

• 150 millióra nőtt a mentesülési küszöb: Csökken a kisebb cégek és a kisebb volumenű ügyletek dokumentációs terhe.
• Egyszerűsített dokumentáció lehetősége: Jelentős költség- és időmegtakarítást eredményez a költségátterhelések, és alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetében az adatbázis-kutatás elhagyásával.
• 5%-os "Safe harbor" a rutinszolgáltatásoknál: Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások új, rugalmasabb definíciója és az elfogadott 5%-os nettó haszonkulcs radikálisan leegyszerűsíti a cégcsoporton belüli adminisztratív szolgáltatások árazásának igazolását.
• Szigorodó hasznossági teszt és szegmentálás: Az adóhatóság mélyebbre fog ásni. A szolgáltatások valós gazdasági értékét szigorúbban kell bizonyítani, a pénzügyi adatokat pedig a különböző karakterizációk szerint pontosan meg kell bontani (szegmentálni).
• Adatszolgáltatás finomhangolása: A tőzsdei, a hatósági áras és az 500 millió forint feletti költségátterhelési ügyletek bekerültek az adatszolgáltatási körbe, és új, specifikus tranzakciós kódokat kell alkalmazni, ami pontosabb adminisztrációt követel meg a bevallások (ATP lapok) elkészítésekor.

Megállapítható tehát, hogy a nyilvántartás készítéséhez – a korábbi szabályokhoz képest – 2026-tól még nagyobb köröltekintésre, még több speciális szakértelemre lesz szükség, melyhez sok esetben független, transzferárazási szaktudással rendelkező segítségét kell igénybe venni.

Amennyiben segítségre van szüksége a transzferár nyilvántartás elkészítéséhez, illetve annak javításához, vagy csak bizonytalan abban, hogy kötelezettek-e nyilvántartás készítésére, akkor keressen minket bizalommal, vegye fel velünk a kapcsolatot!