Gyakori hiányosság, mely alááshatja a megfelelő transzferár dokumentációt
A 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról (továbbiakban rendelet) jogszabály értelmében a transzferár nyilvántartásokban a jövedelmezőségi mutatót úgynevezett szegmentált eredménykimutatás adatok alapján kell meghatározni.
2026. január 1-től a rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében olyan kapcsolt vállalkozási ügyletek esetében, ahol nem indokolt a teljes vállalati szintű adat figyelembevétele, az eredménykimutatás azon bevételeit, költségeit és ráfordításait, amelyek az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye részét képezik, fel kell osztani a kapcsolt ügylettel érintett részre és az azzal nem érintett részre.
Ez azt jelenti, hogy olyan vállalkozásoknál, ahol az adott termékértékesítést, szolgáltatás nyújtást nem csak kapcsolt vállalkozás részére nyújtják vagy a vállalkozás többféle bevételszerző tevékenységet is folytat, esetleg az adott termékértékesítést, szolgáltatás nyújtást csak kapcsolt vállalkozások részére teljesíti, el kell készíteni egy olyan eredménykimutatást, amely üzemi eredmény szintig csak és kizárólag az adott kapcsoltvállalkozási ügylet eredményét tartalmazza. Majd az ügylet jövedelmezőségi mutatóját ezen szegmentált eredménykimutatás adataiból kell kiszámítani.
Ezért célszerű, és még talán nem késő, ezen érintett cégeknél úgy átszervezni a könyvelési technikát, hogy legalább analitikus szinten – például munkaszámok, egyéb elkülönítő kódok vagy részletező főkönyvi számok alkalmazásával – meg tudják határozni a kapcsolt vállalkozási ügylet árbevételét, közvetlen önköltségét és ezek egyenlegeként az üzemi eredményét.
A rendelet meghatározza azt is, hogy ha valamely összeg más tevékenységhez is kapcsolódik, akkor azt észszerű módon meg kell osztani az érintett tevékenységek között. A tevékenységek – szegmensek – adatainak megállapítása során – közvetlen hozzárendelés vagy más felosztási módszer alapján – minden bevételt, költséget és ráfordítást fel kell osztani a tevékenységek között, a felosztás után nem maradhat tevékenységre fel nem osztott tétel.
Tehát azon kapcsolt vállalkozási ügyletek esetében, amelyek szokásos piaci ára az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel határozható meg, egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a vállalkozásnak nagy valószínűséggel, be kell majd tudnia mutatni egy olyan eredménykimutatást is, amely gyakorlatilag külön oszlopban tartalmazza az ellenőrzött ügyletek és a cég egyéb tevékenységei üzleti eredményének levezetését valamint ezek együttes összegeként a vállalkozás számviteli beszámolójában közzétételre kerülő eredménykimutatás adatait.
Fontos kiemelni, hogy a jogszabálynak megfelelő transzferár dokumentáció alapja a megfelelő szegmentált szintű számviteli adatok rendelkezésre állása, ennek hiánya, illetve hibás meghatározása nem csak bírságot, hanem jelentős adóalap kiigazítási kötelezettséget, illetve ezek bírságvonzatait vonhatja magával.
Amennyiben tanácsadást szeretnének igénybe venni a számviteli rendszerük transzferár szabályoknak megfelelő kialakításához, transzferár nyilvántartás készítéséhez, illetve annak javításához, akkor keressenek bizalommal, töltsék ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat!