A Tb tv. 6. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszonyokban foglalkoztatottak esetében szeptember 1-től már élesben alkalmazandóvá vált a járulékfizetési alsó határ, mely ettől kezdve kihat a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségre is. Hogy a szabály gyakorlati alkalmazását segítsük, néhány példán keresztül szeretnénk bemutatni, hogy kell érteni a törvény adta részleges mentesítő szabályokat (Tb tv. 27. § (2) bekezdés).
Ezekben az esetekben egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni (ez 2020-ban 48 300/30 = 1 610 Ft/nap), függetlenül az adott hónap naptári napjainak, vagy munkanapjainak számától.
Példa1:
Részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya szeptember 14-én kezdődik. Teljes havi munkabére 40.000 forint.
Szeptember hónapra járó bére: (22 munkanapból 13 ledolgozott nap) 40.000/22*13 = 23.636 forint
Járulékfizetési alsó határ: (arányosításnál mindig 30-cal osztunk, és tényleges naptári napokkal szorzunk. A hónapban 17 biztosítási kötelezettséggel érintett napja van a dolgozónak.) 48.300/30*17 = 27.370 forint
Mivel a bére nem éri el az arányosított minimum járulékalapot, a foglalkoztatójának 27.370-23.636 = 3734 forint különbözet után 18,5 százalék tb járulékot kell pluszban fizetni.
A 15,5% szocho alapja a Szocho tv. 1. § (10) bekezdése alapján ezekben az esetekben leköveti a tb járulék alapját, tehát példánkban 27.370 forint után kell a foglalkoztatónak azt megfizetni.
Fontos, hogy a 1,5 % szakképzési hozzájárulás alapja ebben az évben még az adóelőleg alapját képező jövedelem, példánkban 23.636 forint.
Példa2:
Kft. ügyvezetője évek óta munkaviszony keretében látja el a vezető tisztségviselői feladatokat havi 20.000 forintért. 2020. szeptember 7-16-ig keresőképtelen, ebből 3 nap betegszabadságra jogosult, 7 napra pedig táppénzfizetés járt. Hónap végén 28-30-ig gyermekápolási táppénzben részesült.
Szeptemberben 22 munkanap van, ebből 3 napot betegszabadságon töltött, 5 napig táppénzen volt, 3 nap GYÁP-on, így ledolgozott munkanapjainak száma 11.
Arányos bére: 20.000/22*11 = 10.000 forint
Betegszabadságra járó jövedelem: 20.000/22*3*0,7 = 1909 forint
Összes jövedelme: 11.909 forint
A minimum járulékalapot csak a táppénz és a GYÁP időszakával csökkenthetjük (30-7-3=20)
Járulékfizetési alsó határ arányosított összege: 48.300/30*20 = 32.200 forint
A foglalkoztató a tb járulékot 32.200-11.909 = 20.291 forint után lesz köteles megfizetni, a szocho alapja 32.200 forint, a szakképzési hozzájárulás alapja pedig 11.909 forint lesz.
Példa3:
Teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó október hónapban 1-30-ig táppénzen van, 31-től pedig keresőképesnek minősül. Október 31. szombatra esik, ami az ő esetében pihenőnap. Bérfizetés arra a napra nem történik, mivel azonban járulékfizetés naptári napokra áll fenn, így arra az egy napra a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 48.300/30*1 = 1610 forint 18,5%-át. A járulékalapot képező összeg után szocho fizetés is fenn fog állni; személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem hiányában azonban szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel nem kell számolnia.