A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Tb tv.) foglaltak szerint, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a minimum havi járulékalap a minimálbér 30 százaléka lesz, tehát 48.300 forint után meg kell fizetni a szintén újként bevezetésre kerülő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, 8.936 forintot. Na de kinek is pontosan?

A Tb tv. közlönyállapota alapján a járulék a munkavállalót terheli, még abban az esetben is, ha a munkabére nem éri el a minimum járulékalapot. Ilyen esetre azt az eljárást írja elő a Tb tv., hogy a munkáltató a kifizetésre kerülő bér után levonja az arra arányosan jutó társadalombiztosítási járulékot, a járulékkülönbözet összegét pedig ő maga fizeti be az államkasszába, mintegy megelőlegezve azt a munkavállalója helyett. Ezt az összeget nyilvántartásba veszi, és később rendezi a magánszeméllyel.  

Ezzel szemben - a részmunkaidőben csekély összeget kereső dolgozók védelmében - a Tb tv. T/10856. számú törvényjavaslatban szereplő módosítása már a munkáltató kötelezettségeként említi a járulékkülönbözet megfizetését; ráadásul mindezt úgy kell tekinteni, mintha azt is a biztosított munkavállaló teljesítette volna. A munkáltatók két hónap türelmi időt kapnának a módosítás alapján; 2020. július és augusztus hónapra a társadalombiztosítási járulék csak a munkavállalónak ténylegesen kifizetett munkabért terhelné.

Bár sokan számítottak rá, a módosító javaslat nem tér ki arra, hogy a minimum járulékalap utáni fizetési kötelezettség csak egy jogviszony esetben állna fel; így továbbra is él a szabály, hogy bármennyi párhuzamos biztosítási jogviszony egyidejű fennállása esetében, a minimum járulékot valamennyi részmunkaidős munkaviszonyban meg kell majd fizetni.