## A telefonszámlák könyvelése és feldolgozása esetében még mindig előfordul, hogy jelentkezik a hozzá kapcsolódó áfaszabályok értelmezésekor akadályba ütköznek a vállalkozások. Az értelmezést során gyakran az a probléma, hogy a gazdasági élet szereplőinek az Áfa tv. tételes tiltást tartalmazó rendelkezése mellett a Szja tv. egyes meghatározott juttatási szabályait is alkalmazniuk kell. Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk kezelni ezeket a tételeket, érdemes elvonatkoztatni őket egymástól és jól elkülönítve kezelni. Fő szabály szerint az Áfa tv. 120-121. § rendelkezéseitől függetlenül a következő szolgáltatások esetében nem vonható le az őket terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30%-a: * vezetékes telefonszolgáltatást (TESZOR’15 61.10.11, 61.10.12), * vezeték nélküli telefonszolgáltatást (TESZOR’15 61.20.12, 61.20.13, 61.20.14-ből), * az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú szolgáltatást (TESZOR’15 61.10.49-ből, 61.20.49-ből, 61.90.10-ből) Ha a telefonszolgáltatás ellenértékének legalább a 30 %-a továbbhárításra kerül, akkor a fenti telefonszolgáltatások áfatartalmának teljes összege levonásba helyezhető az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés e) pontja alapján. Abban az esetben, ha a telefonszolgáltatás ellenértékének csak kevesebb, mint 30 %-a kerül továbbhárításra, akkor a fő szabály lép életbe, vagyis az áthárított áfatartalom 30 %-a nem vonható le. Gyakran a vállalkozások a magáncélú és a hivatali telefonbeszélgetéseket tételesen különválasztják egymástól, és a magáncélú használatot a munkavállalókra terhelik, vagy a magánhasználatot átalányösszegben téríttetik meg a munkavállalókkal. Ebben az esetben is – az Szja tv. szabályaitól függetlenül – az adólevonási jog elbírálásakor a már leírt szabályokat kell alkalmazni: * Ha a munkavállalók részére az igénybe vett telefonszolgáltatás ellenértékének 20%-át tételes elkülönítés nélkül, telefonhasználati átalányként továbbterhelik a munkavállalók részére, akkor a telefonszolgáltatás kapcsán az igénybe vett telefonszolgáltatás adótartalmának csak a 70 %-a helyezhető levonásba, mivel a továbbterhelés aránya a 30 %-ot nem éri el. * Amennyiben a vállalkozás a hivatali és magáncélú használatot tételesen elkülöníti, de magánhasználat aránya nem éri el a telefonszolgáltatás ellenértékének 30 %-át és ezt terheli ki a munkavállalóknak, akkor szintén az igénybe vett telefonszolgáltatás áthárított adójának 70 %-a helyezhető levonásba. * Nincs jelentősége annak, hogy a vállalkozás tételes nyilvántartás alapján a magáncélú/hivatali használatot tételesen elkülöníti, mivel az Áfa tv. rendelkezése alapján az általános levonási jog szabályai (Áfa tv. 120-121. §) ebben az esetben nem alkalmazhatóak. * Ha a vállalkozás a telefonszolgáltatás legalább 30 %-át átalányban továbbhárítja a munkavállalókra, akkor jövedelemadó szempontjából mentesül a közteher fizetési kötelezettség alól, forgalmi adó vonatkozásában pedig az igénybe vett telefonszolgáltatás áfatartalmának teljes összege levonásba helyezhető. * Ha a magáncélú és a hivatali célú telefonbeszélgetéseket tételesen elkülöníti a munkáltató és a magáncélú használatot továbbhárítja a munkavállalók felé, akkor vállalkozás szintén mentesül a közteher fizetési kötelezettség alól, illetve a telefonszolgáltatás áfatartalma teljes egészében levonásba helyezhető feltéve, ha a telefonszolgáltatás ellenértétkének legalább 30 %-a továbbhárításra kerül. Ha a vállalkozás a munkavállalók által igénybe vett telefonszolgáltatás egy részét továbbhárítja rájuk, akkor a vállalkozásnak az Áfa tv. általános szabályai szerint számlakibocsátási kötelezettsége keletkezik. A dolgozók részére nem állítható ki egy „összevont” számla, mivel a bizonylatkibocsátási kötelezettségét a vállalkozásnak magánszemélyenként külön-külön kell teljesítenie.