SALDO Zrt. logo
Cikkek, hírek

Állami támogatás részmunkaidős munkavállalók részére

munkabér részmunkaidős foglalkoztatás támogatás

Figyelem, ez a cikk több mint egy éve nem frissült!

A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV.10.) Korm. rendelet alkalmazása, támogatás mértékének számítása, a munkáltatók plusz bérköltség teher vállalási kötelezettsége több munkáltató számára problémát jelenthet. Rövid tájékoztatónkban a rendelet részletszabályainak ismertetésétől eltekintve szeretnénk segítséget nyújtani a munkáltatóknak abban, hogy a támogatás igénybevételével milyen többlet fizetési kötelezettségük keletkezik a munkavállalók irányába.
A rendeletből egyértelműen kiderül, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával az a cél, hogy a munkavállalók megélhetése a veszélyhelyzet kihirdetése előtti szinten legyen biztosítva. A munkáltatónak vállalnia kell, hogy a támogatást kérelmező munkavállalóval csökkentett munkaidőben és csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodik meg, amelyekre munkabért fizet, továbbá, hogy az egyéni fejlesztési időre fizetett munkabér a támogatással együtt eléri a munkavállaló távolléti díját, melyet a létszámfenntartási időszak utolsó munkanapján a kormányhivatal felé bérjegyzékkel igazol.
A munkaidő csökkentés mértékének a 70%-ára az állam abban az esetben nyújt támogatást, ha a munkáltató a munkaidő csökkentés 30%-ára munkabér fizetésben részesíti munkavállalóit. A munkavállalóknak megállapodásban kell vállalniuk, hogy a munkaidő csökkentés 30%-át egyéni fejlesztési időnek tekinti, mely alatt munkát nem végez. Az egyéni fejlesztési időt a munkavállaló munkaköréhez vagy a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó képzéssel, egyéni fejlesztéssel tölti.
A munkáltatónak, amennyiben nem tartozik a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdésében felsorolt főtevékenységet végzők körébe, az általános szabályok szerint kell a bérek utáni közterheket megfizetnie és a munkavállalóktól levonnia. A bértámogatás összegét nem befolyásolja az, hogy a munkavállalókat ténylegesen milyen nettó jövedelem illeti meg, hiszen az a különböző személyi és családi kedvezmények érvényesítése, a veszélyeztetett ágazatokban a nyugdíjjárulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék továbbá a munkaerő-piaci járulék alóli mentesség érvényesítése esetén teljesen eltérő mértékű lehet. A támogatást egy adott időpontban (veszélyhelyzet kihirdetése napján) érvényes távolléti díj általános szabályok szerint megállapított nettó értéke alapján ítélik meg a munkavállalók számára.
Kérdésként merül fel továbbá az is, hogy a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó bértámogatást igénybe lehet-e venni abban az esetben, ha a munkáltató és a munkavállalók a munkáltató tevékenységi köre alapján a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet értelmében mentesülnek a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és az egyéni járulékok megfizetése alól.
A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV.10.) Korm. rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó szabályt, hogy a támogatást csak abban az esetben lehetne figyelembe venni, ha a munkavállalók egyéb járulék, illetve adó kedvezményben nem részesülnek, azaz a két rendelet által biztosított kedvezményeket egymástól függetlenül érvényesíteni lehet.
A következő táblázatban bemutatjuk, hogy a teljes munkaidőről napi négy órára csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a minimálbér kétszerese alatti, illetve a feletti távolléti díjak esetében a támogatás mellett hogyan alakul a munkáltatók plusz bérfizetési kötelezettsége.

 

 

I.

II.

III.

IV.

1.

Bruttó 8 órás távolléti díj

300 000

322 000

500 000

600 000

2.

Nettó 8 órás távolléti díj

199 500

214 130

332 500

399 000

3.

4 órás bruttó munkabér

150 000

161 000

250 000

300 000

4.

4 órás nettó munkabér

99 750

107 065

166 250

199 500

5.

Kieső bruttó munkabér

150 000

161 000

250 000

300 000

6.

Kieső nettó munkabér

99 750

107 065

166 250

199 500

7.

Nettó támogatás a kieső nettó 70%-a, max.

74 946 Ft/hó (6.*0,7)

69 825

74 946

74 946

74 946

8.

Támogatás felbruttósítva

105 000

112 700

112 700

112 700

9.

Egyéni fejlesztési időre járó bruttó bér (5.-8.)

45 000

48 300

137 300

187 300

10.

Egyéni fejlesztési időre járó nettó bér (9.*0,665)

29 925

32 120

91 304

124 554

11.

Munkavállaló bruttó bére (3.+9.)

195 000

209 300

387300

487 300

12.

Munkavállaló nettó bére (4.+10.)

129 675

139 185

257 554

324 054

13.

Munkavállaló nettó bére + támogatás (12.+7.)

199 500

214 130

332 500

399 000

14.

Bruttó, a támogatás felbruttósításával (3.+8.+9.)

300 000

322 000

500 000

600 000

A fenti példából jól látható, hogy az állam által a munkavállalónak nyújtott adó és járulék mentes támogatás mellett, mely a 7. sorban szerepel, a munkáltatóknak plusz bérfizetési kötelezettsége keletkezik annak érdekében, hogy a támogatás ideje alatt a munkabér összege a támogatással együtt elérje a munkavállaló távolléti díját, azaz az egyéni fejlesztési időre munkabért köteles fizetni a rendelet 4. § (3) bekezdésének e) pontja alapján. Minél nagyobb mértékben haladja meg a munkavállalók veszélyhelyzet idején érvényes távolléti díja a minimálbér kétszeresét, annál magasabb a munkáltató által kötelezően fizetendő kiegészítés, mely az egyéni fejlesztési időre járó munkabért jelenti.

2020-04-20

Adótanácsadásra van szüksége? Cége nehezen boldogul a számviteli,
munkaügyi problémákkal? Kérjen tőlünk személyre szabott ajánlatot!

Releváns cikkek

Összes olvasása

Iratkozzon fel a SALDO hírlevelére
és mi naprakészen tartjuk adóügyekben!