A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV.10.) Korm. rendelet alkalmazása, támogatás mértékének számítása, a munkáltatók plusz bérköltség teher vállalási kötelezettsége több munkáltató számára problémát jelenthet. Rövid tájékoztatónkban a rendelet részletszabályainak ismertetésétől eltekintve szeretnénk segítséget nyújtani a munkáltatóknak abban, hogy a támogatás igénybevételével milyen többlet fizetési kötelezettségük keletkezik a munkavállalók irányába.
A rendeletből egyértelműen kiderül, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával az a cél, hogy a munkavállalók megélhetése a veszélyhelyzet kihirdetése előtti szinten legyen biztosítva. A munkáltatónak vállalnia kell, hogy a támogatást kérelmező munkavállalóval csökkentett munkaidőben és csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodik meg, amelyekre munkabért fizet, továbbá, hogy az egyéni fejlesztési időre fizetett munkabér a támogatással együtt eléri a munkavállaló távolléti díját, melyet a létszámfenntartási időszak utolsó munkanapján a kormányhivatal felé bérjegyzékkel igazol.
A munkaidő csökkentés mértékének a 70%-ára az állam abban az esetben nyújt támogatást, ha a munkáltató a munkaidő csökkentés 30%-ára munkabér fizetésben részesíti munkavállalóit. A munkavállalóknak megállapodásban kell vállalniuk, hogy a munkaidő csökkentés 30%-át egyéni fejlesztési időnek tekinti, mely alatt munkát nem végez. Az egyéni fejlesztési időt a munkavállaló munkaköréhez vagy a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó képzéssel, egyéni fejlesztéssel tölti.
A munkáltatónak, amennyiben nem tartozik a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdésében felsorolt főtevékenységet végzők körébe, az általános szabályok szerint kell a bérek utáni közterheket megfizetnie és a munkavállalóktól levonnia. A bértámogatás összegét nem befolyásolja az, hogy a munkavállalókat ténylegesen milyen nettó jövedelem illeti meg, hiszen az a különböző személyi és családi kedvezmények érvényesítése, a veszélyeztetett ágazatokban a nyugdíjjárulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék továbbá a munkaerő-piaci járulék alóli mentesség érvényesítése esetén teljesen eltérő mértékű lehet. A támogatást egy adott időpontban (veszélyhelyzet kihirdetése napján) érvényes távolléti díj általános szabályok szerint megállapított nettó értéke alapján ítélik meg a munkavállalók számára.
Kérdésként merül fel továbbá az is, hogy a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó bértámogatást igénybe lehet-e venni abban az esetben, ha a munkáltató és a munkavállalók a munkáltató tevékenységi köre alapján a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet értelmében mentesülnek a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és az egyéni járulékok megfizetése alól.
A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV.10.) Korm. rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó szabályt, hogy a támogatást csak abban az esetben lehetne figyelembe venni, ha a munkavállalók egyéb járulék, illetve adó kedvezményben nem részesülnek, azaz a két rendelet által biztosított kedvezményeket egymástól függetlenül érvényesíteni lehet.
A következő táblázatban bemutatjuk, hogy a teljes munkaidőről napi négy órára csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a minimálbér kétszerese alatti, illetve a feletti távolléti díjak esetében a támogatás mellett hogyan alakul a munkáltatók plusz bérfizetési kötelezettsége.
|
|
I. |
II. |
III. |
IV. |
1. |
Bruttó 8 órás távolléti díj |
300 000 |
322 000 |
500 000 |
600 000 |
2. |
Nettó 8 órás távolléti díj |
199 500 |
214 130 |
332 500 |
399 000 |
3. |
4 órás bruttó munkabér |
150 000 |
161 000 |
250 000 |
300 000 |
4. |
4 órás nettó munkabér |
99 750 |
107 065 |
166 250 |
199 500 |
5. |
Kieső bruttó munkabér |
150 000 |
161 000 |
250 000 |
300 000 |
6. |
Kieső nettó munkabér |
99 750 |
107 065 |
166 250 |
199 500 |
7. |
Nettó támogatás a kieső nettó 70%-a, max. 74 946 Ft/hó (6.*0,7) |
69 825 |
74 946 |
74 946 |
74 946 |
8. |
Támogatás felbruttósítva |
105 000 |
112 700 |
112 700 |
112 700 |
9. |
Egyéni fejlesztési időre járó bruttó bér (5.-8.) |
45 000 |
48 300 |
137 300 |
187 300 |
10. |
Egyéni fejlesztési időre járó nettó bér (9.*0,665) |
29 925 |
32 120 |
91 304 |
124 554 |
11. |
Munkavállaló bruttó bére (3.+9.) |
195 000 |
209 300 |
387300 |
487 300 |
12. |
Munkavállaló nettó bére (4.+10.) |
129 675 |
139 185 |
257 554 |
324 054 |
13. |
Munkavállaló nettó bére + támogatás (12.+7.) |
199 500 |
214 130 |
332 500 |
399 000 |
14. |
Bruttó, a támogatás felbruttósításával (3.+8.+9.) |
300 000 |
322 000 |
500 000 |
600 000 |
A fenti példából jól látható, hogy az állam által a munkavállalónak nyújtott adó és járulék mentes támogatás mellett, mely a 7. sorban szerepel, a munkáltatóknak plusz bérfizetési kötelezettsége keletkezik annak érdekében, hogy a támogatás ideje alatt a munkabér összege a támogatással együtt elérje a munkavállaló távolléti díját, azaz az egyéni fejlesztési időre munkabért köteles fizetni a rendelet 4. § (3) bekezdésének e) pontja alapján. Minél nagyobb mértékben haladja meg a munkavállalók veszélyhelyzet idején érvényes távolléti díja a minimálbér kétszeresét, annál magasabb a munkáltató által kötelezően fizetendő kiegészítés, mely az egyéni fejlesztési időre járó munkabért jelenti.