## Ügyfeleink részéről sűrűn érkezik hozzánk segítségkérés abban az ügyben, hogy „milyen jogszerű indokkal, és hova helyezhetünk el kamerát”. A kérdés jogos, és fontos is foglalkozni a témával, hiszen a GDPR szempontok szerinti kamerahasználat súlyos bírságtól menthet meg minket. A Norvég Adatvédelmi Hatóság közel 5.000.000,- Ft-nak megfelelő összegű pénzbírsággal sújtott egy villamosenergia-ipari vállalkozást azon jogsértés miatt, hogy a cég CCTV (olyan kamerarendszer, amely több terület egyidejű megfigyelését teszi lehetővé) figyelés alá helyezte a Rognan nevű település központját és a képeket élőben (live) közvetítette. Egy irodaház tetején létesítették a panorámás webkamera-rendszert, amely a képeket folyamatosan közvetítette a közösségi médián és a vállalat saját weboldalán keresztül, ráadásul akár 12 órán keresztül is vissza lehetett nézni az élő közvetítés felvételeit. A webkamera által megfigyelt terület közutakat, parkolókat és két szupermarket bejáratát, egy gyógyszertárat, üzlethelyiséget, a helyi bankot, a városházát és számos más épületet tartalmazott. A képminőség, valamint a távolság miatt bár nem lehetett kivenni az arcok részleteit, és nem lehetett elolvasni a kamera előtt elhaladó járművek rendszámát, azonban a képminőség ahhoz teljesen megfelelő volt hogy azonosítható legyen milyen típusú járművekkel közlekedtek az emberek, mit viseltek, milyen volt a hajszínük és egyéb azonosítható személyes jellegzetességeik vagy megkülönböztető jegyeik is felismerhetőek voltak. Az élő közvetítés alapján bárki azonosíthatta és nyomon követhette az arra áthaladó munkavállalókat, barátokat, családtagokat, barátokat vagy egyéb más ismerőst. Az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint az élő közvetítés megsértette az adatkezelés jogszerűségét, mivel egy megfigyelt érintett sem adta hozzájárulását személyes adatainak ilyen jellegű kezeléséhez. A CCTV-megfigyelés jelentős számú embert érintett, sok személyt többször, akár napi rendszerességgel filmeztek. Azok, akiket filmeztek, úton voltak a munkahelyükre és hazafelé, ételt, gyógyszereket vagy alkoholt vásároltak, vagy egyéb okokból a kamerázott nyilvános területen tevékenykedtek. Elintéznivalóik közepette az érintett személyek nem számítottak arra, hogy megfigyelés alatt állnak, amelyet ráadásul még élőben is közvetítenek az interneten. A kamerázást végző cégnek sem volt semmilyen kapcsolata az érintettekkel. Jelen jogeset csupán egy apró figyelemfelhívás a „milyen jogszerű indokkal és hova helyezhetünk el kamerát” kérdéskörhöz, mely ügyfeleink részéről vissza-visszatérően jelentkezik. Fontos, hogy kamerás megfigyelés alkalmazása esetén minden esetben meg kell találnunk azt a jogalapot, amellyel a jogszerű adatkezelést megvalósíthatjuk, és alapos körültekintéssel kell meghatároznunk a megfelelő helyet, ahová kamerát helyezhetünk. Bár a norvég adatvédelmi hatóság a hozzájárulást jelölte meg, mint a kamerás adatkezelés jogalapja a hazai adatkezelők többsége a kamerás megfigyelést más adatkezelési jogalapra; a cég, szervezet „jogos érdekére” hivatkozva végzi. Jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén – így kamerás megfigyelés alkalmazása során minden esetben - ún. érdekmérlegelési teszt lefolytatása és dokumentálása szükséges, melyben a kamerázást végző adatkezelő szembe állítja saját érdekeit és a megfigyelt érintettek jogait. Amennyiben a fent említett cég elvégezte volna az érdekmérlegelési tesztet, vélhetően arra a megállapításra jutott volna, hogy az ilyen volumenű kamerás megfigyelés jogszerűtlen és a magánszemélyek privát szféráját súlyosan sértő jellegű személyes adatkezelés; így elkerülhetett volna egy súlyosabb bírságot. Kamerás megfigyelés alkalmazása esetén tehát minden esetben javasoljuk ügyfeleinknek az érdekmérlegelési teszt elvégzését és írásbeli rögzítését, valamint feltétlenül szükséges a megfigyelt magánszemélyek tájékoztatása a kamerás megfigyelésről kihelyezett adatkezelési tájékoztató útján. A témáról 2021. június 24-én a konzultáció keretében bővebben is hallhatnak ügyfeleink!
2021-06-24