Összefoglaló az adótörvények várható változásairól

A Kormány 2026. július 17-én benyújtotta a T/387. számú törvényjavaslat adó- és kapcsolódó jogszabálymódosításairól, melynek legfontosabb pontjait indoklással együtt az alábbiakban mutatjuk be.

1. Bizalmi Vagyonkezelés (BVK) és Magánalapítványok Adózása (Szja tv.)

A törvényjavaslat átfogóan újrakodifikálja a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok személyi jövedelemadózási szabályait (Szja tv. 65/C. §), megszüntetve a korábbi adómentességi kiskapukat.

Fogalmi pontosítások és bemeneti adózás

• Vagyonrendelő: Kizárólag az a személy minősül vagyonrendelőnek, aki a vagyonelemet ténylegesen bizalmi vagyonkezelésbe adta. Nem esik egy tekintet alá vele az a személy, aki pl. vagyonrendelő-csere útján csak vagyonrendelői jogosítványokat szerzett.
• Kriptoeszközök: Új, általános érvényű fogalmi meghatározás kerül a törvénybe (érték vagy jogok digitális megtestesítője, megosztott főkönyvi technológiával).
• Bemeneti adóztatás hiánya: Vagyonátadáskor alapesetben továbbra sem keletkezik adófizetési kötelezettség, de rögzíteni kell a nem realizált eszközérték-növekményt. Kriptoeszköz átadásakor nem állapítható meg eszközérték-növekmény; az elszámolás a nyilvántartási érték alapján ügyletnek minősül.

A vagyonkiadás adózási logikája és a sorrendiségi szabály

• Azonos megjelenési formájú kiadás: Adómentes az induló tőke terhére, de a kedvezményezett szerzési értékként kizárólag azt az igazolt értéket veheti figyelembe, amelyet a vagyonrendelő a megszerzésre fordított (historikus szerzési érték). Ingatlan értékesítése esetén az eltelt időtartamot is a vagyonrendelő megszerzésének időpontjától kell számítani.
• Formát váltott kiadás (Sorrendiségi szabály): Ha a kezelt vagyon értékesítésre kerül és a kiadás más formában (pl. pénzben) történik, újra életbe lép a sorrendiségi szabály:

• 1. Elsőként az eredmény/tartalék terhére juttatott hozamot kell vélelmezni (osztalékként adózik).
• 2. Ezt követően az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény terhére juttatott részt kell vélelmezni (szintén osztalékként adózik).
• 3. Csak a fentieket meghaladó tőkerész minősül adómentes induló tőkekiadásnak (mely nem haladja meg az eredeti historikus értéket).

• Használatba adás adózása: A vagyonelemek (pl. lakás) ingyenes vagy kedvezményes használata egyes meghatározott juttatásnak minősül (15% Szja + 13% Szocho a ráfordítás 1,18-szorosa után). Kivétel: nem adóköteles, ha a tulajdonba adás esetén a megszerző illetékmentes lenne (pl. egyenes ági rokon, házastárs). Külföldi ingatlannál belföldi tulajdonba adást kell feltételezni.
• Adóbehajtási garancia: Ha a NAV adótartozást állapít meg a kezelt vagyonnál és az a vagyonból nem hajtható be, határozattal a vagyont ingyenesen vagy kedvezményesen megszerző kedvezményezett kötelezhető az adótartozás megfizetésére a megszerzett bevétel erejéig.
• Szigorított NAV ellenőrzések: A NAV kötelezően ellenőrzi a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett BVK-kat (vizsgálva a tanácsadókkal kötött szerződéseket, az adóelőnyöket, a vagyonrendelés és kiadás közti időt). 2028. január 1-jétől pedig az elévülési időn belül valamennyi BVK-t ellenőrzi. Megszűnt vagyon esetén az ellenőrzést a vagyonrendelővel szemben folytatják le.

2. Társasági Adó (Tao tv.) kedvezmények kivezetése

• Műemléki kedvezmények (7. § (1) bekezdés sz, ty, x pontjai): 2027. január 1-jétől kivezetésre kerülnek. Utoljára a 2026. adóévi adóalap csökkenthető velük, a fel nem használt kedvezményállomány nem vihető át 2027-re.
• Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEVA): A KEVA fenntartásában lévő egyetemek támogatása után járó 300%-os adóalap-kedvezmény utoljára a 2027-es adóévben alkalmazható, majd 2027. augusztus 1-jével végleg megszűnik.
• Növekedési adóhitel: Kivezetésre kerül. A 2026. december 31-ig választott növekedési adóhitel törlesztése az eredeti ütemezés szerint folytatódhat, de 2027. január 1-jétől a beruházási kedvezmény már nem csökkentheti az esedékes adórészletet.

3. Adónemek megszűnése és módosuló terhek

• Áfa adatszolgáltatás (Számlabefogadás): A befogadott számlákról szóló adatszolgáltatás terheinek csökkentése érdekében a törvény biztosítja, hogy a 2026. július 1-je utáni időszakban is a 2026. június 30-án hatályos (korábbi) adatszolgáltatási szabályok maradjanak alkalmazandók.
• Ukrajnai menekültek idegenforgalmi adómentessége: A háború elől menekülő, 2022. február 24. után érkezett személyek idegenforgalmi adómentessége a veszélyhelyzet megszűnése (2026. május 14.) után törvényi szintre emelkedik a Htv. 31. § g) pontjával.
• Cégbejegyzési leválás helyi iparűzési adója: A Ptk. szerinti leválás esetén egyszerűsödik az adóelőleg-bejelentés. A leválás tárgyévében a jogelőd is megteheti a bevallásnak minősülő nyilatkozatot a jogutód várható adójáról, és kezdeményezheti a túlfizetés átvezetését a jogutód adószámlájára.
• Vámigazgatási automatizálás: A vámmentességi tanácsi rendelet módosítása miatt megszűnik a 10 EUR alatti vám- és áfamentesség. Az elektronikus vám-árunyilatkozatoknál az adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé válik az emberi beavatkozás nélküli automatizált elektronikus bélyegző és időbélyegző használata.

5. Szervezeti, illetményi ésiIntegritási szabályok

• NAV elnöki jogállás átalakítása: Megszűnik a NAV elnökének államtitkári jogállása; a NAV foglalkoztatottjaként látja el feladatait. Munkáltatói jogköreit a kijelölt miniszter gyakorolja (kinevezés/felmentés), míg az elnökhelyettesek feletti operatív munkáltatói jogkör az elnökhöz kerül. Illetményét a miniszter állapítja meg egyösszegű személyi illetményként. Juttatási szintje nem csökken, továbbra is az államtitkári juttatásokkal megegyező marad.
• Integritás Hatóság és Vagyonnyilatkozati Eljárások: Ha az Integritás Hatóság megállapítja, hogy politikai felsővezető vagy KEVA tisztségviselő a vagyonnyilatkozatában szándékosan valótlan adatot közölt vagy a kötelezettségét elmulasztotta, a jelentést közli az Országgyűlés elnökével, aki haladéktalanul kezdeményezi az összeférhetetlenség kimondását. Nem képviselő politikai felsővezető esetén az Integritás Hatóság jelentése kizárólagos hatáskörű, annak felülmérlegelésére nincs lehetőség. KEVA tisztségviselőknél a hatóság kezdeményezi a jogviszony megszüntetését.
• Védelmi és Biztonsági Beszerzések Kontrollja: A Kbt. és Vbt. módosításával a Közbeszerzési Döntőbizottság felülvizsgálhatja az Országgyűlés illetékes bizottságának korábbi felmentési döntéseit, amennyiben azok ellentétesek az Európai Unió jogával (megszűnik a bizottsági döntések feltétlen kötőereje).

Kérdése merült fel? Keressen minket bizalommal, kérje ajánlatunkat – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! ⬇️