Magyarország kormánya (előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter) az Országgyűlés elé beterjesztette a T/12741. számú törvényjavaslatot az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról.

A javaslat indokolása szerint a módosítások kiemelt célja az adminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, továbbá jogtechnikai módosításokat, pontosításokat tartalmaz.

A tervezett törvénymódosítás legfontosabb pontjait az alábbiakban ismertetjük.

Személyi jövedelemadó

• pontosításra kerül a kiküldetés fogalma,
• pontosításra kerül az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás szabályaival összefüggésben a méltányolható lakásigény és az együtt költöző, továbbá együtt lakó családtagok meghatározása,
• néhány új adómentesség kerül bevezetésre, például a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak,
• a 2017-es Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéseként új jogcím biztosítja a rendezvénnyel összefüggésben kifizetett, illetve természetben biztosított ellátások adómentességét.

Társasági adó

• új jogcímekkel bővül a kedvezmények köre, bevezetik az élőzenei adókedvezményt és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményét,
• a meglévő kedvezmények szabályai kiegészülnek, illetve egyértelműsítésre kerülnek, így például pontosításra kerülnek a műemlékvédelmi adóalap-kedvezmény szabályai,
• az innovatív vállalkozások támogatására bevezetik a korai fázisú vállalkozások fogalmát, és ezzel kapcsolatban adóalap kedvezményt állapítanak meg,
• az IFRS-ekre történő átállás során lehetővé válik a meglévő nyilvántartások továbbvitelének terhe mellett azon választás, hogy az adózó az adóalapját úgy állapítja meg, mintha nem tért volna át, ezzel párhuzamosan áttérési adóalap-különbözet nem keletkezik, továbbá az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőkre vonatkozó szabályozás egyes elemei pontosításra kerülnek.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

• 6 millió forintról 12 millió forintra növekszik az a bevételi értékhatár, mely után már 40 százalék adót kell fizetni,
• 24 hónapról 12 hónapra csökken azon időtartam, amelynek elteltével ismét választható az adóalanyiság,
• nem minősül továbbá főállású kisadózónak a vállalkozó, ha egyidejűleg nevelőszülői jogviszonyban is áll.

Kisvállalati adó

• a kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá történő átlépést követően, az átlépés időpontjától számított öt adóéven keresztül lehet felhasználni,
• 1 milliárd forintra nő az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára (az adónem választáskori értékhatára viszont továbbra is 500 millió forint marad),
• az újonnan létrejövő vállalkozás az adónem választására vonatkozó bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg,
• az elhatárolt veszteség adóalapban történő érvényesítésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése révén az adóbevallás is nagymértékben egyszerűsödni fog 2017. január 1-jétől.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

• az adóévben nyugdíjassá váló magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában visszaigényelheti az ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet.

Magánszemélyek 75%-os különadójáról szóló törvény

• a különadó alól mentesített kör kiegészül a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló kormánytisztviselőkkel, köztisztviselőkkel.

Egészségügyi hozzájárulás

• két kulcsos lesz az egészségügyi hozzájárulás rendszere,
• megszűnik a kamatjövedelmeket, valamint a tartós befektetésből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő 6%-os mértékű közteher,
• a fizető vendéglátó tevékenységet végzők az ehoval azonos mértékű közterhet a tételes adóval együtt személyi jövedelemadóként lesznek kötelesek megfizetni.

Energiaellátók jövedelemadója

• a társasági adó előadó-művészeti, filmalkotási, valamint látvány-csapatsport célra történő felajánlása kapcsán járó, egyéb bevételként elszámolt adójóváírás mentesítésül az energiaellátók jövedelemadója alól (2016. adóévre vonatkozóan is érvényesíthető).

Általános forgalmi adó

• az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió Ft-ról 8 millió Ft-ra emelkedik.

Jövedéki adó

• a jövedéki adóról szóló törvény módosítása a 2017. április 1-jei hatálybalépés által a gazdálkodói és vámhatósági felkészüléshez biztosít hosszabb átmeneti időszakot,
• 2017. január 1-jétől az ár lekerül a dohánytermékekről és megvalósul az ár bejelentés rendszere,
• a 2017. január 1-jétől változó KN-kódokra tekintettel definíciók pontosítása.

Helyi adók

• kiegészítések, pontosítások az IFRS-eket alkalmazó vállalkozások iparűzési adóalapjának megállapításával kapcsolatban,
• a feltételes helyi adómentesség szabálya a társasági adóalap-megállapítással összhangban kerül szabályozásra,
• a forgalmi érték szerint működtetett építményadó, telekadó alapjának megállapítása számítási módjának szabályozása,
• egyszerűsödik a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők iparűzési adókötelezettség-teljesítés,
• továbbá szűkül kapcsolt vállalkozások iparűzési adóalap-összeszámítási kötelezettsége (a törvényjavaslat szűkíti az adóalap-összeszámítási szabály hatókörét azokra az esetekre, amelyekben feltételezhető, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony az adóelkerülés miatt jött létre, azaz a szétválással – 2016. október 1-jét követően – létrejött kapcsolt vállalkozások esetére írja elő a javaslat a rendelkezés alkalmazását).

Gépjárműadó

• kiterjed az adómentesség a kizárólag otthoni szakápolási tevékenység érdekében üzemeltetett személygépkocsira,
• másfelől egy adómentességi tényállás kapcsán a súlyos fogyatékos magánszemély fogalmi elemeit meghatározó jogszabályi és kedvezményezetti körre való hivatkozást iktat be.

Reklámadó

• egyértelműen és vitathatatlanul meghatározza az interneten való reklámközzététel esetén az adó alanyát, a reklámközzétevő személyét, azaz az interneten közzétett reklámok esetén a reklám közzétevőjének (a reklámadó alanyának) a reklámfelülettel (így az azon történő tartalom-elhelyezés jogával) rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül,
• a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítők nyilvántartásából a jövőben akkor törli az adóhatóság az adóalanyt, ha adótartozása nettó és nem bruttó módon számítva haladja meg a 100 ezer forintot,
• hatályon kívül helyezésre kerül a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap-összeszámítási szabály.

Illetéktörvény

• módosításra került az ingatlanforgalmazókat és a lízingcégeket megillető illetékkedvezmény,
• az illetékmentes vagyonszerzések esetén az állami adóhatóságnak nem kell fizetési meghagyást (határozatot) kiadnia.

Adózás rendje

• 2017-től lehetőség lesz arra, hogy azon magánszemély részére, aki munkáltatói adó-megállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az állami adó-és vámhatóság elkészítse és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldje a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet,
• jogalkalmazást elősegítő könnyítések az élelmiszer-értékesítést végző automatával kapcsolatos törvényi szabályozásban.

Számviteli törvény

• az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazásával összefüggő módosítások, amelyek az IFRS-ekre történő áttérést segítik elő,
• az IFRS-ekkel összefüggésben módosulnak a számviteli törvény származékos ügyletekre vonatkozó előírásai, pontosításra kerülnek a származékos ügyletekkel kapcsolatos fogalmak, új fogalmak kerülnek bevezetése,
• a kapcsolódó mérleg és eredmény-kimutatás tételekre vonatkozó rendelkezések kiegészülnek ezen ügyletek egységes számviteli elszámolásával.