Milyen buktatói lehetnek az osztalékból származó jövedelem bevallásának? - Saldo Zrt. - Saldo Zrt.
SALDO Zrt. logo
Kérdése van? 06-30-237-9822
Cikkek, hírek

Milyen buktatói lehetnek az osztalékból származó jövedelem bevallásának?

adóbevallás jövedelem jövedelemadó kapott osztalék osztalék

A tapasztalatok alapján hiába vezették be Magyarországon az adóbevallások automatikus összeállítását, sokan még mindig szeretik maguknak intézni ezek előkészítését. Azonban ezzel együtt megmaradtak a hibalehetőségek is, így érdemes áttekinteni, hogy mire érdemes figyelnünk adóbevállásunk elkészítése során!

Az egyik leggyakrabban felmerülő probléma és hiba az osztalékokból származó jövedelem és a hozzá tartozó szociális hozzájárulási adó helyes bevallása. Egy 2019-ben újonnan bevezetett szabályozás alapján az osztalékok esetében mindaddig kell megfizetni az adót, ameddig a természetes személy – az 1. § (1)-(3) bekezdésben és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja alapján meghatározott – tárgyévben szerzett jövedelme elér a minimálbér összegének 24-szeresét, amely 2020-ban 3.864.000 forint volt.

Mire figyeljünk a sorok kitöltésekor?

286. sor: A Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelmek és más jövedelmek összege

Ebben a sorban a magánszemély azon jövedelmeit kell feltüntetni, melyek figyelembe vehetőek lesznek a Szocho tv. által felállított felső határ (minimálbér 24-szerese, 2020. évben 3.864.000 forint) számítása során. Sokan leszűkítik ezen kört a munkabérükre, azonban, ha jobban megnézzük, az jóval szélesebb kategóriák figyelembevételét is engedélyezi.

A szabályok alapján a következő tételek számíthatóak be:

  • az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem, tehát az önálló tevékenységből származó jövedelem, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, egyéb jövedelem
  • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj
  • önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában az új Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem összege, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, vagy a Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez.

Az utolsó pont esetében fontos figyelembe venni a TB törvény év közben történt változtatását, amely hatással lesz arra, hogy az év első felében hogyan kerül kiszámításra a járulékalap. A 2020-as év első felében a beszámítható összeg mindössze a régi TB törvény 4. § k) pont 2. alpontja szerinti járulékalap lesz.

287. sor: A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti külön adózó jövedelmek összege

A 287. sor kitöltése viszonylag egyértelmű: a magánszemély olyan különadózó jövedelmeit kell ebben a sorban összesítve feltüntetni, melyek után a magánszemély kötelezett a szocho megfizetésére, nevezetesen a következő tételeket:

  • a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
  • az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme.

288. sor: Magánszemélyt a 287. sor szerinti jövedelme után – az adófizetési felső határig – ténylegesen terhelő szociális hozzájárulási adó alapja (f) és adója (g)

Tekintettel a Szocho törvényben meghatározott felső határra, könnyen megtörténhet, hogy a 287-es sorban feltüntetett összegnek nem teljes egésze von maga után adókötelezettséget. Ebben a sorban kizárólag azt az összeget kell feltüntetni a 287-es sorból, amely ténylegesen szocho kötelezettség alá esik.

Már évek óta tapasztalható, hogy év közben változnak az adókulcsok, viszont mivel éves bevallási kötelezettséggel érintett jövedelemről van szó, nem számít, hogy az év melyik szakaszában fizették ki az osztalékot, a bevallás során csak a 15,5 %-os Szocho terhet fogja viselni az összeg.

289. sor: Kifizető által a magánszemély Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti jövedelme után levont szociális hozzájárulási adó alapja (f) és adója (g)

Ebben a sorban a kifizetőtől származó külön adózó jövedelmeket, valamint az azokból a kifizető által ténylegesen levont Szochot kell feltüntetni. Utóbbi összeg az év első felében keletkezett osztalék esetében az adóalap 17,5 százaléka is lehet.

2021-05-10

Adótanácsadásra van szüksége? Cége nehezen boldogul a számviteli,
munkaügyi problémákkal? Kérjen tőlünk személyre szabott ajánlatot!

Releváns cikkek

Összes olvasása

Legyen mindig naprakész és értesüljön a legfontosabb változásokról!
Íratkozzon fel hírlevelünkre!