##Társasház – kamera - adatvédelem. Két lakó (a továbbiakban: kérelmezettek) egy társasházban kamerát szerelt fel a közös képviselő jóváhagyását követően, mivel a korábbiakban egy ismeretlen személy garázdálkodott a társasházi lakások területén (pl. ellopta a növényeket) és tartottak attól, hogy ez a személy a későbbiekben a villany-gázórában vagy az ajtóban tesz kárt. Egy másik lakó (a továbbiakban: panaszos) az Adatvédelmi Hatósághoz fordult a felszerelt kamera miatt, amellyel álláspontja szerint a kamerát felszerelő lakók jogosulatlanul készítenek kép, illetve hangfelvételeket az ingatlan közös területét képező lépcsőházról. A panaszos a nyújtott tájékoztatás hiányát kifogásolta, hiszen kizárólag egy „kamerával megfigyelt terület” matrica volt kitéve, továbbá jelezte, hogy azok a személyek, akiket a kamera felvehet az adatkezeléshez nem járultak hozzá. A kérelmezettek a hatóság megkeresésére előadták, hogy a felvételekhez kizárólag a kérelmezettek férnek hozzá. Fontos tudni, hogy amennyiben természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik a személyes adatok kezelését (ún. „háztartási adatkezelés”), akkor ezekre az adatkezelésekre nem kell alkalmazni a GDPR szabályait. Idetartozik pl. a közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás, vagy a mobiltelefonba elmentett névjegy; a lényeg, hogy a tevékenység semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel ne legyen összefüggésbe hozható. Az Adatvédelmi Hatóság megállapította, hogy ha a magánszemély nem alkalmaz a kamera látóterébe eső más magánterületét kitakaró megoldásokat, vagy aki célirányosan más magánterületét megfigyelő kamerarendszert üzemeltet, már adatkezelővé válik, ezen tevékenysége nem minősül magáncélú, háztartási adatkezelésnek, így tehát alkalmaznia kell a GDPR adatkezelők számára meghatározott valamennyi előírását. A kamerák alkalmazása – annak elhelyezése és látószöge beállítása alapján – alkalmas lehet arra, hogy más magánterületét, vagy a közterületet is megfigyeljék, más ingatlanához kapcsolódó felvételeket készítsenek, mely sértheti a kamerával megfigyelt személyek személyhez fűződő jogait, magánszféráját. A kamerák látószöge általában azért nem irányulhat közterületre, mert annak megfigyelésére csak szűk körben van lehetőség, mivel ez a tevékenység sértheti a megfigyelt személy magánszféráját azáltal, hogy akár akarata ellenére is kezelik személyes adatait. Az adatvédelmi szabályokon túl a társasházi törvény rendelkezései alapján a kamerázáshoz a társasház közös képviselőjével történt előzetes egyeztetés nem elégséges, az ingatlan kamerás megfigyelése csak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával tekinthető elfogadottnak. A hivatkozott jogszabályok – elsődlegesen a GDPR – nem teszik lehetővé, hogy magánszemély saját maga, vagy más közreműködésével szisztematikusan, több hónapon keresztül képrögzítő eszközt használva megfigyelje a közterületet, az ott tartózkodó, tevékenykedő magánszemélyeket, ezért a megfigyelés a fent kifejtettek miatt ellentétes a jogszerű adatkezelés elvével. A Hatóság megállapítása szerint az érintettek hozzájárulása, és a társasházi közgyűlés 2/3-os döntés hiányában a kamerás megfigyelés alkalmazásához megfelelő jogos érdek megjelölése szükséges. Ennek alkalmazásához azonban az adatkezelőnek vizsgálnia kell a körülményeket, a szükségességet és az arányosságot is. Tekintettel tehát arra, hogy sem előzetesen, sem az eljárás során nem került megfelelő jogalap igazolásra, továbbá a megfigyelés terjedelme miatt a Hatóság álláspontja szerint az adatkezelés meghaladta a szükséges és arányos mértéket, mivel az eljárás során nem merült fel olyan tény, amely alapján a közterület, illetve a közös terület megfigyelésének szükségessége megfelelő jogalappal alátámasztva lett volna, így a Hatóság megállapította, hogy a kérelmezettek adatkezelése jogszerűtlen volt. A Hatóság utasította a kérelmezetteket, hogy a jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a) a sérelmezett kamera látószögét módosítják, valamint szükség esetén a kamerához megfelelő maszkolási, torzítási funkciót alkalmaznak, vagy b) átszerelik a kamerát olyan pozícióba, ahonnan a Kérelmezettek kizárólag a jogszerűen megfigyelhető területeket tudják megfigyelni, vagy c) leszerelik a kamerát. A feltárt jogsértés esetében bírság kiszabását a Hatóság nem tartotta sem arányosnak, sem szükségesnek tekintettel arra, hogy a kérelmezettek magánszemélyek, a GDPR jogsértésének megállapítására korábban nem került sor, és a jogsértés egyedi ügyben kizárólag a panaszost és a környezetét érintette.