Kata 2027-től egyéni vállalkozóknak – kik térhetnek vissza, és mennyit fizetnének?
Szélesebb vállalkozói kör, magasabb adó és szigorú megrendelői korlátok a 2027-re tervezett kataszabályokban

A közzétett törvénytervezet 2027-től ismét lehetővé tenné a katázást a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak, és megnyitná a cégeknek történő számlázás lehetőségét. A szélesebb jogosulti körhöz magasabb havi adó, a kifizetői bevételeket terhelő kiegészítő adó és szigorú megrendelői korlátozások társulnának. A változás a jelenlegi katásokat is érintené, bár számukra két évig megmaradna a korábbi rendszer folytatásának lehetősége.
A kedvező adóösszeg önmagában még nem elég a választáshoz
Egy munkaviszony mellett tanácsadást végző egyéni vállalkozó ismét gondolkodhatna a katában. Mielőtt azonban összehasonlítaná a havi adót az átalányadózás terheivel, a megrendelőit is meg kellene vizsgálnia. Ha a saját munkáltatójának dolgozik, vagy éves bevételének legalább fele egyetlen üzleti partnerétől és annak kapcsolt vállalkozásaitól érkezik, az új szabályok alapján elveszítené a kataalanyiságát.
A választás ezért nem vezethető le pusztán a várható bevételből. A foglalkoztatási helyzet, a vevők összetétele és a bevételek megoszlása egyaránt meghatározó lenne. Különösen azoknak érdemes előzetesen számolniuk, akik kevés vállalkozási megrendelővel dolgoznak, vagy a munkaviszonyukat követően korábbi munkáltatójuknak nyújtanának szolgáltatást.
A cikk a társadalmi egyeztetésre közzétett tervezetet mutatja be. A rendelkezések még változhatnak, ezért az alábbiak a tervezett rendszer megértését és a felkészülést szolgálják.
A mellékállásúak, a nyugdíjasok és a diákok is visszatérhetnének
Az új katát az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozók választhatnák. Betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy egyéni cég továbbra sem tartozhatna ebbe az adózási körbe.
A főfoglalkozású státusz megszűnne belépési feltétel lenni. Így a lehetőség többek között a következőkre is kiterjedne.
- Legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók.
- Kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas egyéni vállalkozók.
- Nappali rendszerű oktatásban tanulók és hallgatók.
- A tervezetben meghatározott feltételekkel külföldön biztosított vállalkozók.
A főfoglalkozású minősítés ugyanakkor továbbra is meghatározná a havi adót és a társadalombiztosítási jogosultságokat. A nem főfoglalkozású státuszt megalapozó körülménynek a tárgyhó egészében fenn kellene állnia. Több egyidejű munkaviszonynál a heti munkaidőket össze kellene számítani.
A részletszabályok más élethelyzetekre is kitérnek. Ilyen például a más vállalkozásban fennálló, nem kiegészítő tevékenységű társas vállalkozói jogállás, egyes megváltozott munkaképességhez kapcsolódó esetek és a nevelőszülői foglalkoztatás. A tanulmányaikat szüneteltetők a meghatározott feltételekkel 25 éves korukig tartoznának a nem főfoglalkozású körbe.
A havi adó 2027-ben 100 ezer vagy 50 ezer forint lenne
Az új rendszer kétféle havi tételes adót állapítana meg. A fizetési határidő a tárgyhónapot követő hónap 12. napja lenne.
|
Az új katát választó vállalkozó helyzete |
Havi tételes adó 2027-ben |
Éves összeg 12 adóköteles hónap esetén |
|
Főfoglalkozású kisadózó |
100 000 Ft |
1 200 000 Ft |
|
Nem főfoglalkozású kisadózó |
50 000 Ft |
600 000 Ft |
A teljes havi összeget minden megkezdett naptári hónapra meg kellene fizetni. A hónap végén induló vállalkozónak ezért ugyanakkora havi adóval kellene számolnia, mint annak, aki az egész hónapban működik. A bevétel hiánya önmagában nem adna mentességet.
2028-tól a havi összeg a minimálbérhez igazodna. A főfoglalkozású kisadózó adóját az előző év első napján érvényes minimálbér, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék együttes mértéke alapján számítanák ki. A nem főfoglalkozásúnál ugyanerre a minimálbérre a személyi jövedelemadó mértékét alkalmaznák. Az eredményt ezer forintra kerekítenék.
A 2027-re meghatározott összegek tehát az új rendszerben nem maradnának változatlanok. A későbbi adótervezéshez az adott évre közzétett havi összeget kellene figyelembe venni.
A céges bevételt 15 százalékos kiegészítő adó terhelhetné
A vállalkozásoknak történő számlázás ismét megengedett lenne, de a kifizetői bevételhez külön számítás kapcsolódna. Kiegészítő adót akkor kellene fizetni, ha az ilyen éves bevétel 15 százaléka meghaladja az évre összesen fizetendő tételes adót. A fizetendő összeg a kettő különbözete lenne.
A havi kata tehát beszámítana a kifizetői bevétel alapján számított teherbe. Az adófizetés alól mentes hónapokra viszont nem keletkezne beszámítható tételes adó.
Egy teljes éves példában a főfoglalkozású vállalkozó 2027-ben 1,2 millió forint tételes adót fizetne. Nyolcmillió forint kifizetői bevétel 15 százaléka ugyancsak 1,2 millió forint, ezért eddig nem keletkezne kiegészítő adó. Tízmillió forint ilyen bevételnél az 1,5 millió forintos számított összegből levonható lenne az 1,2 millió forint, és további 300 ezer forintot kellene fizetni.
A nem főfoglalkozású kisadózó évi 600 ezer forintos tételes adója négymillió forint kifizetői bevétel 15 százalékát fedezné. Ezek a példák feltételezik, hogy a vállalkozó mind a 12 hónapban azonos minőségben adózik, minden hónapra fizetésre kötelezett, és a megrendelői korlátozásokat is teljesíti.
A szabály a belföldi és a külföldi kifizetőtől termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kapott bevételre vonatkozna. A kifizető fogalma a cégeknél szélesebb kört jelent. A magánszemélyek nem vállalkozói minőségben teljesített vásárlásaiból származó bevétel viszont nem képezné a kiegészítő adó alapját.
A 22 milliós keret túllépése többletadót jelentene
A 40 százalékos különadó éves bevételi kerete 22 millió forint lenne. A keretbe a magánszemélyektől és a kifizetőktől származó katás bevétel egyaránt beleszámítana.
A 22 millió forint nem a kataalanyiság felső bevételi határa lenne. A túllépés önmagában nem szüntetné meg a jogosultságot, hanem a keret feletti rész után különadót kellene fizetni. Egész éves adófizetés mellett 24 millió forint bevételnél a kétmillió forintos többlet 800 ezer forint különadót eredményezne.
Ha nem minden hónapra áll fenn tételesadó-fizetési kötelezettség, a keretet is csökkenteni kellene. A 22 millió forint egytizenkettedét kellene megszorozni az adófizetéssel érintett hónapok számával. Hat ilyen hónaphoz 11 millió forintos keret tartozna.
A kifizetői bevételt a különadó számításakor is figyelembe kellene venni, de a keretösszeg feletti bevételrész után kiegészítő adót már nem kellene fizetni. Vegyes vevőkör és kerettúllépés esetén ezért különösen fontos lenne a bevételek pontos elkülönítése. A havi tételes adót a százalékos adók mellett is meg kellene fizetni.
A munkáltatónak történő számlázás kizárná a katát
A tervezet szigorúan korlátozná a munkáltatóval fennálló üzleti kapcsolatot. A kataalanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnne, ha a vállalkozó kifizetői bevételt szerezne
- a jelenlegi munkáltatójától,
- a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától,
- ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától.
A rendelkezéshez nem tartozna alsó összeghatár. A szöveg a megszűnést nem köti ahhoz sem, hogy a NAV külön bizonyítsa a munkaviszony leplezését.
Aki tehát alkalmazottként dolgozik egy társaságnál, mellette pedig egyéni vállalkozóként külön szolgáltatást nyújtana ugyanannak a cégnek, nem alapozhatna arra, hogy a két feladat tartalmilag eltér. A tervezetben meghatározott munkáltatói kapcsolat és bevételszerzés önmagában kiváltaná a következményt. A bevételt és a kifizető adatait 15 napon belül be kellene jelenteni.
Egy üzleti partner sem adhatná a bevétel felét
Az adóalanyiság az év utolsó napjával megszűnne akkor is, ha egyetlen kifizetőtől és a vele az adóévben kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyektől együttesen megszerzett ellenérték elérné az összes éves bevétel 50 százalékát.
Már a pontosan 50 százalékos arány is kizáró következménnyel járna. Ha például a vállalkozó tízmillió forintos éves bevételéből ötmillió egyetlen cégtől érkezik, a feltétel teljesülne. Kizárólag két, egymástól független céges ügyfél mellett sem lehetne tartósan megfelelni a szabálynak, mert legalább az egyik partner részesedése elérné a bevétel felét.
A közvetítő beiktatása sem oldaná meg a problémát. Ha más fizeti ki az ellenértéket, de a tényleges teljesítés a korlátozással érintett személy részére történik, a bevételt ez utóbbitól származónak kellene tekinteni. Ez a munkáltatói korlátozásra és az 50 százalékos arányra egyaránt vonatkozna. Az éves arány miatti megszűnést a következő év január 15-éig kellene bejelenteni.
A kata mellett az áfa és az iparűzési adó is megmaradna
A tételes adó kiváltaná a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap adóját, illetve az átalányadózás szerinti adóztatást. Rendezné a vállalkozó saját társadalombiztosítási járulékát és szociális hozzájárulási adóját is.
Az áfakötelezettségeket és a helyi iparűzési adót azonban továbbra is külön kellene vizsgálni. Ugyanez igaz az alkalmazottak foglalkoztatásához kapcsolódó adókra és járulékokra. Az új kata választása nem jelentene automatikusan áfamentességet, és a kata bevételi keretét sem lehetne az áfa szabályainak vizsgálata helyett használni.
A szünetelés alatt beérkező ellenérték is számíthat
A bevétel meghatározásánál főszabály szerint a pénz átvételének vagy számlán történő jóváírásának időpontja lenne irányadó. A katás bevételbe más vagyoni érték is beletartozhatna, de például az áthárított áfa, a visszafizetendő hitel és a törvényi feltételeknek megfelelő költségfedezeti támogatás nem.
A kataalanyiság megszűnésekor a már kibocsátott bizonylatok még ki nem fizetett ellenértékét is bevételként kellene elszámolni. Kilépés előtt ezért a nyitott vevőköveteléseket is át kellene tekinteni.
Meghatározott esetekben, például egész havi szüneteltetés vagy egyes ellátások folyósítása alatt nem kellene tételes adót fizetni. A mentesség viszont nem járna, ha a vállalkozó katás tevékenységet végez, ideértve különösen a bevételszerzést. Egy korábbi számla szünetelés alatt beérkező ellenértéke így az adott hónapra adófizetést eredményezhetne.
A magasabb adóhoz magasabb ellátási alap társulna
Az új rendszer főfoglalkozású kisadózója biztosított lenne. Társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásainak számítási alapja 2027-ben havi 317 ezer forint, 2028-tól a tárgyévi minimálbér lenne. Az ellátás konkrét összegét természetesen az adott ellátásra vonatkozó további szabályok alapján kellene meghatározni.
A nem főfoglalkozású kisadózó a kata alapján nem válna biztosítottá, és ebből a jogállásából ellátási jogosultságot sem szerezne. Más jogszabályok alkalmazásában, így a jövedelemigazolás szempontjából, a bevallott bevétel 60 százaléka minősülne jövedelemnek. Ez nem azonos a társadalombiztosítási ellátások számítási alapjával.
A jelenlegi katások két évig maradhatnának a korábbi rendszerben
A régi szabályozást 2027-től csak az folytathatná, aki 2026. december 31-én már annak alanya, és a jogosultsága azóta nem szűnt meg. Új belépésre ebbe a rendszerbe nem lenne lehetőség.
|
A korábbi katában maradók helyzete |
2027 |
2028 |
|
Havi tételes adó |
75 000 Ft |
100 000 Ft |
|
Havi ellátási alap |
161 000 Ft |
215 000 Ft |
A korábbi rendszerben maradás nem nyitná meg általánosan a céges számlázás lehetőségét. Az ott érvényes jogosultsági és bevételszerzési korlátozásokat továbbra is alkalmazni kellene.
A tervezet külön átmeneti lehetőséget biztosítana annak, akinek a régi kataalanyisága a kifizetői bevétel miatt szűnik meg. A feltételek teljesítésével és 15 napon belüli bejelentéssel az új kataalanyiság már a bevételszerzés napján létrejöhetne. Az érintett hónapra csak az új rendszer szerinti tételes adót kellene megfizetni.
A korábbi katát 2029. január 1-jével megszüntetnék. Az abban maradó vállalkozókat főszabály szerint automatikusan átvezetnék az új rendszerbe, kivéve, ha 2028 végéig más adózást választanak.
A belépést és a bevallást határidőhöz kötnék
A 2027. január 1-jei belépéshez a választást már 2026 decemberében be lehetne jelenteni. A működő vállalkozóknál egyébként a bejelentést követő hónap első napján jönne létre az adóalanyiság. Az indulók a nyilvántartásba vétellel együtt is választhatnának.
Megmaradnának egyes kizáró okok. Ilyen lenne a tervezet szerinti időszakban történt adószámtörlés és a 68.20 besorolású ingatlan-bérbeadási, üzemeltetési tevékenységből a választás évében megszerzett bevétel. A jogosultság később számlaadási vagy foglalkoztatási jogsértés, illetve az év végén fennálló, 100 ezer forintot meghaladó végrehajtható nettó adótartozás miatt is megszűnhetne. Utóbbinál a határozat véglegessé válásáig történő fizetés még megmenthetné a kataalanyiságot.
Az éves bevallás és a százalékos adók rendezésének határideje február 25. lenne. Évközi megszűnéskor 30 nap állna rendelkezésre. A nyilvántartásban külön azonosítani kellene a kifizetői bevételeket és az érintett partnereket. A megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra az új kata ismételten nem lenne választható.
A választás előtt a bevételt és a szerződéses kapcsolatokat is fel kell mérni
A felkészülést a várható éves bevétel megbontásával érdemes kezdeni. Külön kellene kimutatni a magánszemélyektől és a kifizetőktől várható összegeket, majd ellenőrizni az egyes partnerek és kapcsolt vállalkozásaik részesedését. Emellett fel kellene tárni a jelenlegi vagy korábbi munkáltatóhoz kötődő megrendeléseket.
Ezt követhetné a havi adó, a kiegészítő adó és az esetleges különadó kiszámítása, valamint az összehasonlítás az átalányadózással. A jelenlegi katásoknak a régi rendszerben maradást is külön változatként kellene értékelniük, az eltérő adóösszeggel, ellátási alappal és jogosultsági feltételekkel együtt.
A végleges döntést a kihirdetett törvény alapján lehet majd meghozni. Ha a tervezett ütemezés megmarad, a januári belépéshez decemberben kellene intézkedni. Addig a bevételi terv, a partnerlista és a szerződéses kapcsolatok áttekintése készíthető elő.
A SALDO adótanácsadása a vállalkozás konkrét adatai alapján segíthet összehasonlítani az adózási lehetőségeket, ellenőrizni a kata választásának feltételeit és megtervezni az áttérés teendőit. Különösen akkor érdemes előzetes szakértői vizsgálatot kérni, ha a bevétel jelentős része kevés üzleti partnertől érkezik, vagy a megrendelői körben munkáltató, volt munkáltató is szerepel.
Szerző: Vira Sándor
Mérnök- közgazdász, Okleveles adószakértő, SALDO Zrt. Tanácsadó Igazgatóhelyettes
Több évtizedes gyakorlati tapasztalattal rendelkezik az általános forgalmi adó, a bizonylatolási szabályok és a NAV adóhatósági ellenőrzések területén. Kiemelt szakterülete a bonyolult adójogi jogszabályok értelmezése és a hazai vállalkozások jogkövető, optimalizált működésének támogatása. Rendszeres szerzője és előadója a SALDO Zrt. szakmai fórumainak.