Érvényesíthető-e a családi adóalapkedvezmény, ha a gyermek dolgozik?

Az Szja tv. 29/A. §-a alapján a családi kedvezmény mértéke a kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként az eltartottak együttes számától függ. Ez a látszólag egyszerű szabály, azonban, a gyakorlatban komoly értelmezési kihívásokat rejt, különösen akkor, ha a háztartásban felsőoktatásban tanuló gyermek is él, aki jövedelemmel is rendelkezik.

A családi adóalapkedvezmény levezetése során lényeges különbséget kell tenni a kedvezményezett eltartott és az eltartott kategóriája között. Kedvezményezett eltartottnak minősülnek azok a személyek, akik után a kedvezmény közvetlen adóalap-csökkentő hatással érvényesíthető. Az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdés a) pontja értelmében kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult.

Az Szja tv. 29/A. § (5) bekezdése értelmében eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartotton kívül az a személy is, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne.

A Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint a felsőoktatási intézményben első alapképzésben, nappali tagozaton tanuló gyermeket kell figyelembe venni a családi pótlék megállapításánál, feltéve, hogy nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Rendszeres jövedelemnek kizárólag a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem minősül. Tehát, ha a gyermek csak 3 hónapig dolgozik, úgy az még nem tekinthető rendszeres jövedelemnek. A negyedik hónaptól tekinthető rendszeres jövedelemnek, és ettől az időponttól fog a gyermek eltartotti minősége is megszűnni. Emellett összegbeli korlátot is tartalmaz a jogszabály, amely alapján, abban az esetben lehet a gyermeket figyelembe venni a családi pótlék számításánál, ha a jövedelem havi összege nem haladja meg a mindenkori legkisebb munkabért. Fontos hangsúlyozni, hogy a két feltételnek együttesen kell teljesülnie, egyikük hiánya esetén a bevétel nem minősül rendszeres jövedelemnek, és az eltartotti státusz fennmarad. Nem lesz rendszeres a jövedelem, ha az eltartott szakképzési munkaszerződés keretében dolgozik, mert ebben a jogviszonyban maximum 168 000 Ft havi munkabért kaphat jogszabály alapján. Szintén nem eredményez rendszeres jövedelmet a munkavégzés, ha az eltartott duális képzésben tanul és hallgatói munkaszerződéssel a minimálbér 65%-át kapja havonta munkabérként. 

Az adóbevallás elkészítésekor különös gondot kell fordítani arra, hogy minden érintett gyermek a törvény szerinti helyes kategóriában szerepeljen. Ha az eltartotti státuszú gyermek dolgozik a tanulmányai mellett, akkor figyelemmel kell lenni a fenti jogszabályi előírásokra a családi adóalapkedvezmény jogszerű kiszámítása miatt.

Eseti példák

1. példa:

Egy kétgyermekes szülő háztartásában egy általános iskolás és egy nappali tagozatos főiskolás gyermek él. A főiskolás gyermek 2025-ben két alkalommal végzett alkalmi munkát, amelyből összesen 140 000 Ft bevétele keletkezett.

E bevétel az időbeli feltételnek (legalább három egymást követő hónap), és az összegbelinek (havi minimálbért meghaladó összeg) is megfelel. Ennek alapján a szülők az adóbevallásukban az általános iskolás gyermeket kedvezményezett eltartottként, a főiskolást eltartottként szerepeltethetik az adóév egészében.,

2. példa:

Egy főiskolás gyermek 2025. szeptemberétől decemberéig részmunkaidős munkaviszonyban állt, havi bruttó 350 000 Ft jövedelemmel rendelkezik,. Mivel a jövedelem három egymást követő hónapban keletkezett és összege is elérte a törvényi küszöböt, mindkét kizáró feltétel teljesül, ennek következtében a gyermek jövedelme rendszeresnek minősül. Ez azt jelenti, hogy 2025. decemberétől a gyermek rendszeres jövedelemmel rendelkezik, így ettől az időponttól megszűnik az eltartotti minősége és a szülők nem vehetik figyelembe eltartottként a családi adóalapkedvezmény érvényesítésekor.

Kérdése merült fel? Keressen minket bizalommal, kérje ajánlatunkat – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! ⬇️