A jóváhagyott osztalékot a beszámoló elfogadásának időpontjával, a jóváhagyó határozat alapján kell előírni kötelezettségként az eredménytartalékkal szemben, míg a jogosultnak ugyanezen időponttal a pénzügyi műveletek bevételként és követelésként kell elszámolnia.
A Polgári törvénykönyv 3:185. § (2) bekezdése szerint „A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz”. Tehát az osztalék jóváhagyására vonatkozó szabályok 2016. üzleti évtől sem változtak. A 2016. évi beszámolót a tagságnak továbbra is el kell fogadnia és az adózott eredmény felhasználásáról – osztalék fizetéséről – a beszámoló elfogadásakor kell döntenie.
A fizethető osztalék mértékének meghatározására vonatkozó szabályok érdemben szintén nem változtak. A számviteli törvény értelmében olyan összegű osztalék fizethető, melynek kifizetése (jóváhagyása) után a társaság lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá {Szt. 39. § (3) bekezdés}.
2016. január 1-től érdemi változás kizárólag az osztalék könyvelésében van. Az új szabály értelmében ugyanis a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalékot a régi szabálytól eltérően nem könyveljük le a szóban forgó beszámoló üzleti évi kötelezettségeként, illetve a másik oldalon követelésként és járó osztalékként, hanem az osztalék jóváhagyásának, azaz a beszámoló elfogadásának dátumával, a jóváhagyó határozat alapján írjuk elő kötelezettségként az eredménytartalékkal szemben, míg a jogosult, amennyiben számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó, ugyanezen dátummal könyveli járó osztalékként a pénzügyi műveletek bevételével és követelésként a kötelezettel szemben. Azaz a jóváhagyott osztalék könyvelése a beszámoló elfogadásának üzleti évében könyvelendő.
Például:
A Kft. 2016. évi beszámolóját a tagság 2017. március 15-én fogadta el. A beszámoló elfogadásával egyidejűleg arról döntött, hogy az 1 000 eFt adózott eredményt osztalékként kívánja felvenni. A Kft. tulajdonosa egy X Zrt.
Osztalék könyvelés a Kft-nél:
T 413 Eredménytartalék – K 479 Alapítókkal szembeni kötelezettség 1 000 eFt, a könyvelés dátuma 2017. március 25.
Könyvelés a Zrt.-nél:
T 331 Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben – K 971 Kapott (járó) osztalék és részesedés 1 000 eFt, a könyvelés dátuma 2017. március 25.
Tulajdonosi oldalon viszont, abban az esetben ha a tulajdonos cég mérlegkészítési időpontja későbbi, mint a tulajdonolt cégé és a tulajdonolt cég beszámolójának elfogadása a tulajdonos cég mérlegkészítési időpontja előtti, a tulajdonolt cégtől járó osztalék összege, mint fizetendő osztalék, számításba vehető a 2016. évi beszámoló elfogadásakor és a jóváhagyott osztalék összegének megállapításakor {Szt. 39. § (3a) bekezdés}.
Például:
A Kft. 2016. évi beszámolójának elfogadásakor a tulajdonos Zrt. 1 000 eFt. osztalék fizetéséről döntött. A döntést tartalmazó határozat dátuma 2017. január 25. A Zrt. mérlegkészítésének időpontja 2017. február 28. A Zrt. 2016. évi beszámolójának elfogadása 2017. április 10-én történik. A Zrt. 2016. évi adózott eredménye 1 000 eFt, saját tőke összege 40 000 eFt, melyből jegyzett tőke 20 000 eFt, lekötött tartalék 5 000 eFt. A Zrt. értékelési tartalékkal nem rendelkezik. Maximum mennyi osztalékot fizethet a Zrt.?
| A Zrt. jegyzett tőkéje | 20 000 eFt |
| A Kft-től járó osztalék | 1 000 eFt |
| A Zrt. adózott eredménye | 1 000 eFt |
| A Zrt. lekötött tartaléka | 5 000 eFt |
| A Zrt. eredmény tartaléka | 14 000 eFt |
| Az osztalék jóváhagyáshoz figyelembe vehető saját tőke összeg | 41 000 eFt |
Maximálisan fizethető osztalék:
41 000 eFt – 5 000 eFt lekötött tartalék – 20 000 eFt jegyzett tőke = 16 000 eFt
Adózási, számviteli kérdésre keresi a választ?
Szakértőink készséggel állnak rendelkezésére.
Ön még nem SALDO tag?
Kösse meg átalánydíjas szerződését most!