Az utóbbi időszak ellenőrzési gyakorlata alapján fény derült arra, hogy egyes cégek előszeretettel élnek vissza egy adómentes – utalvány formájában is adható – juttatási formával. A nem rendeltetésszerű joggyakorlás ezekben az esetekben az utalvány készpénzre válthatóságában nyilvánult meg, ilyen formában ugyanis a munkáltatók adók és járulékok bevallása és megfizetése nélkül jelentős többletjövedelmet juttathattak a dolgozóiknak.
A NAV előzetes bejelentése alapján most ezeket a cégeket kívánja megtalálni egy célzott ellenőrzéssorozatban. A fentiek alapján javasoljuk, hogy a munkáltatók elévülési időn belül vizsgálják felül az általuk juttatott utalványok felhasználási feltételeit, és amennyiben indokolt, a szankciók elkerülése érdekében tegyék meg a szükséges lépéseket. Melyek ezek?
Adóéven belül feltárt hiba esetén a munkáltatónak saját magának kell megállapítania és bevallania az eredetileg tévesen nem bevallott adóelőleget és járulékokat a ’08-as havi bevallás módosításával, az adókülönbözet és az önellenőrzési pótlék megfizetésével. Az adóéven belül feltárt adókülönbözet dolgozóval történő elszámolása az általános szabályok szerint történik.
Hasonlóan jár el azon meg nem fizetett közterhek esetében is, melyek őt, mint foglalkoztatót terhelték volna, függetlenül attól, hogy azok az adóévet vagy korábbi éveket érintenek.
Adóévet követően feltárt hiba esetében a munkáltató a le nem vont szja összegét nem tudja az általános szabályok szerint önellenőrizni; ilyenkor az AJK nyomtatványon kell bejelentenie az adókülönbözetet az adóhatóságnak, amely majd határozattal előírja azt a magánszemély terhére. A munkáltató ezzel kapcsolatban az ’M30-as igazolás kiállításának napjától a hiba nyilvántartásba vételéig eltelt időszakra önellenőrzési pótlékot köteles megállapítani és megfizetni. Ezzel mentesül a további jogkövetkezmények alól.
Fenti eljárástól eltérően a járulékok tekintetében – az új Tbj. 82. §-ában foglalt eljárás alapján – a munkáltató elvégzi az érintett hónapok önellenőrzését és a munkavállaló terhére mutatkozó járulékkülönbözetet, amennyiben a munkavállaló vele még alkalmazásban áll, a magánszemélytől levonja. Ha említett eljárás nem járható út, mert a különbözet levonása a magánszemélytől – maximum 6 hónap alatt – nem lenne lehetséges, vagy mert a magánszemély már nem áll alkalmazásban, a járulékkülönbözet fennálló összegéről értesíti az adóhatóságot a korábbaikban említett AJK nyomtatvány kitöltésével, mely határozat formájában gondoskodik a tartozás beszedéséről. A munkáltató feladata a feltárt hiba nyilvántartásba vételét követően a különbözet után – adott év január 31. napjától – önellenőrzési pótlékot megállapítani, bevallani és megfizetni.