Hogyan kell eljárni, ha a pótbefizetést a jegyzett tőke devizanemétől eltérő devizanemben teljesítik, vagy fizetik vissza?

Az üzleti év zárása közeledik, amely során fontos feladat a vállalkozásoknál, hogy áttekintsék, hogy megfelelő-e a vállalkozások saját tőke helyzete.

A negatív saját tőke esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (3:189. §, 3:270. §, 3:133. §, 3:99/A. §) és a kapcsolódó jogszabályok szigorú előírásokat tartalmaznak a gazdasági társaságok számára. Ezek célja a hitelezők védelme és a társaság pénzügyi stabilitásának biztosítása.

A veszteséges gazdálkodás miatti tőkevesztés, negatív saját tőke helyzet rendezésének leggyakoribb módja a pótbefizetés. A pótbefizetés akkor lehetséges a Kft-k, illetve a zártkörű Rt-k számára, ha a társasági szerződés, alapító okirat tartalmazza a pótbefizetés lehetőségét. Egyszemélyes Kft-k, illetve Rt-k esetén a pótbefizetés feltételeit elegendő a tag, alapító tulajdonosi határozatában rögzíteni.

Amennyiben a tulajdonosok a pótbefizetés mellett döntenek, a gyakorlatban többször előfordul, hogy a jegyzett tőke devizanemétől eltérő devizában szeretnék a tulajdonosok teljesíteni a pótbefizetési kötelezettségüket.

Tekintsük át azt a helyzetet, amikor a jegyzett tőke forintban meghatározott, majd a vállalkozás tulajdonosai eltérő devizában teljesítik a pótbefizetést. Ebben az esetben is a pótbefizetés összegét elsődlegesen forintban kell meghatározniuk.  Törvényi előírás nem tiltja, hogy a pótbefizetést ne forintban, hanem devizában teljesítsék a tulajdonosok. Amennyiben a társaság forintban vezeti a könyveit, úgy a devizában átutalt pótbefizetést a Sztv. 60. § (1) bekezdése alapján a teljesítés napján érvényes a vállalkozás által a Számviteli Politikában rögzített választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és a teljesítés napjával könyvelni.

A fenti előírásoknak megfelelően eltérő devizanemben történő teljesítés esetében tehát a szükséges forintösszegből kiindulva kell a tulajdonosoknak meghatározniuk, hogy mennyi legyen a ténylegesen teljesítendő összeg a forinttól eltérő devizában. Mivel a pótbefizetés csak akkor őrzi meg a valós jellegét, ha az a társaság számára előírt, azaz a társaság által a Számviteli Politikában rögzített választott, teljesítésnapi devizaárfolyam kerül átszámításra. (Ellenkező esetben megsértik a pótbefizetésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, ezért az valós tartalmát tekintve nem pótbefizetés hanem kölcsön lesz.)

A Sztv. 38. § (4) bekezdése alapján lekötött tartalékként kell kimutatni a vállalkozásnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pótbefizetés visszafizetéséig, mint a saját tőke része. Mivel a pótbefizetés közvetlenül a saját tőkében kerül kimutatásra, nem minősül kötelezettségnek, így a mérlegfordulónapon nem kerül átértékelésre devizában történő megfizetés esetében sem.

A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni, amikor a társaság saját tőke helyzete rendeződik.

A Polgári Törvénykönyv 3:99/A. § (5) bekezdése szerint a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a társasággal tagsági viszonyban álló tagok részére kell visszafizetni.

Ha a pótbefizetés  forintértékét visszafizetik, és a visszafizetés nem forintban, hanem az eredetileg teljesített devizában valósul meg, akkor biztos, hogy a vállalkozás devizaszámláján történő rögzítéskor – lévén ott a Számviteli Politikában rögzített súlyozott átlag vagy FIFO módszer szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani a devizaszámla csökkenését – a deviza számlán árfolyam különbözet fog keletkezni, melyet előjelének megfelelően a pénzügyi műveletek bevételi vagy ráfordításaként kell elszámolni mint realizált árfolyam különbség. A pótbefizetés visszafizetésének könyvelése a lekötött tartalékkal szemben a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik.

Amennyiben szakmai kérdése merült fel, keressen minket bizalommal, készséggel állunk rendelkezésére!  Kérje ajánlatunkat – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! ⬇️