Milyen díjazás jár a munkavállalónak, ha áthelyezett pihenőnapon dolgozik?
A munkanap áthelyezésre az Mt. 102. § (5) bekezdése ad lehetőséget. A munkanap áthelyezés az általános munkarendben dolgozó munkavállalókra vonatkozik, vagyis azokra, akiknek minden héten hétfőtől péntekig vannak a munkanapjaik és a szombat és vasárnap mindig pihenőnap. Munkanap áthelyezés csak szombati napra történhet, vasárnapra nem. Ezen kívül még előírás, hogy a munkanapot ugyanabba a hónapba lehet csak áthelyezni.
Munkanap áthelyezésre Magyarországon két esetben kerül sor. Az egyik eset az, amikor a munkaszüneti nap keddre vagy csütörtökre esik, így a munkaszüneti nap és a pihenőnapok (szombat és vasárnap) között marad egy munkanap. Ilyen esetben ezt a beékelődött munkanapot pihenőnapnak nyilvánítják. A pihenőnappá nyilvánított hétfői vagy pénteki munkanapot egy másik hét szombati pihenőnapjával cserélik fel, amelyik hét így 6 munkanapos hétté válik. A munkanap áthelyezés másik esete a Szenteste napjának a munkavégzés alóli mentesítésére szolgál. Magyarországon karácsony első és második napja munkaszüneti nap, a Szenteste napja viszont nem az. Annak érdekében, hogy Szentestén az ünnepi készülődés miatt ne kelljen dolgozni, azt pihenőnappá minősítik, ami helyett egy másik hét szombati napját munkanappá tesznek.
A 2025. évben áthelyezett munkanapokat a 11/2024. (IV. 8.) NGM rendelet tartalmazza. Idén az utolsó munkanap áthelyezés december 24-ének a december 13-ára történő áthelyezése. A december 8-ával kezdődő hét így 6 napos munkahétté vált, ahol csak 1 pihenőnap van. A szombatra áthelyezett munkanapon a munkavállalónak vagy munkát kell végeznie, vagy szabadságot kérhet rá. Vannak munkáltatók, akik nem bízzák a munkavállalóra, hogy dolgozik-e az adott napon, hanem erre a munkanapra mindenkinek egységesen szabadságot adnak ki. December 24-dike pihenőnap, aminek következtében karácsony hete csak 2 munkanapból áll, a hétfőből és a keddből. Amennyiben 24-én az általános munkarendben foglalkoztatottnak munkavégzést rendelnének el, az pihenőnapon történő rendkívüli munkavégzésnek minősül, így jár rá a havi munkabéren kívül az 1 napra jutó arányos alapbér és 100% bérpótlék is (másik szabadnap biztosítása esetén 50% a bérpótlék mértéke).
Amennyiben a munkavállaló december 13-án keresőképtelen és még nem használta fel a betegszabadság napjait, akkor 13-ára a betegszabadságot kell adni részére, amire a távolléti díj 70%-át kell bérként számfejteni. December 24-ei keresőképtelenség esetén nem jár munkabér erre a napra.
Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya hónap közben szűnik meg, vagy kezdődik el, a havi munkabérnek az időarányos összegét az áthelyezett munkanapnak megfelelően kell meghatározni.
Példa:
A munkavállaló munkaviszonya megszűnik 2025. december 13-án és december 15-től új munkahelyet létesít. A december hónap munkanapjainak a száma a hétköznapra eső munkaszüneti napok figyelmen kívül hagyása esetén 21 nap, azokkal együtt 23 nap. (A gyakorlatban nincs egységes álláspont arra nézve, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti napok munkanapnak minősül-e vagy sem.) A megszűnt jogviszonyban a szombati munkanapot is figyelembe véve 11 munkanapra járó időarányos bért kell számfejteni a magánszemély részére (a havi munkabér 11/21-ed részét akkor, ha a hétköznapra eső munkaszüneti napot nem tekinti munkanapnak a munkáltató, vagy a 11/23-ad részét, ha annak tekinti). Az új, december 15-étől létesített jogviszonyban az időarányos munkabért 10 napra (10/21-ed arányban), vagy ha a hétköznapra eső munkaszüneti napot is munkanapként kezelik, akkor 12 napra (12/23-ad arányban) arányosítva határozzák meg.
Munkaügyi tanácsadásra van szüksége? Keressen minket bizalommal, készséggel állunk rendelkezésére! Kérje ajánlatunkat – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! ⬇️