Az Szja törvény 29/D § (2) bekezdése sorolja fel azokat a jövedelem típusokat, amelyekkel összefüggésben érvényesíthetik a kedvezményt a négy vagy több gyermeket nevelő anyák. A kedvezményre jogosult magánszemélyek a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszony esetében a jogosultsági időszakra elszámolt) az összevont adóalapba tartozó bérnek minősülő jövedelemre és a bérnek nem minősülő nem önálló tevékenységből származó jövedelmeikre érvényesíthetik a kedvezményt. Kivételként határozza meg a törvény, így kedvezményre nem jogosít a munkaviszony megszüntetésére tekintettel, a törvényben meghatározott mértéket meghaladó összegű végkielégítés.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77. § (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amelyek bekövetkezésekor a munkavállalót végkielégítés illeti meg. Az Mt. 77. § (3) és (4) bekezdései pedig a végkielégítés mértékét határozzák meg. Az előírás szerint jár a végkielégítés, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. Jár a végkielégítés továbbá abban az esteben is, ha a munkáltató személyében következik be változás és a jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá.
A jogszabályi rendelkezésekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy kizárólag az Mt.-ben meghatározott körülmények esetén, illetve szintén az Mt.-ben meghatározott mértékig fizetett végkielégítésre érvényesíthető a kedvezmény.
A Pénzügyminisztérium megengedőbb álláspontot képvisel, amely szerint, ha a kollektív szerződésben, a törvényi mértéket meghaladó mértékű végkielégítés fizetéséről rendelkeznek, a teljes összegre tekintettel jogosult a magánszemély a kedvezmény igénybevételére. Indoklásuk szerint az Mt. nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, hogy kollektív szerződésben ne térhetnének el az Mt. szerinti végkielégítés mértékétől, így az is „törvényi mértéknek” tekinthető.
A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetése esetén az Mt. végkielégítés fizetéséről nem rendelkezik. A munkáltató kollektív szerződésben azonban vállalhatja, hogy közös megállapodás esetén is fizet végkielégítést, illetve felmentési időre járó díjazást. A NAV - PM együttes állásfoglalása szerint ez esetben is lehetőség van a kedvezmény igénybevételére, mivel a kifizetés nem felel meg az Mt. szerinti meghatározásnak, így nem minősül végkielégítésnek.