Magyarország kormánya benyújtotta és elfogadta az Országgyűlés a T/13159. számú törvényjavaslatot az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról (Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter).

Cikkünk első részében összefoglaljuk a személyi jövedelemadót, a társasági adót, illetékeket, a helyi adókat  illető legfontosabb előírásokat.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása egységesíti az ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem – az időmúlás függvényében történő – megállapítására vonatkozó szabályokat: bármely ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzés évét követő ötödik évtől kezdődően adómentessé válik.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. módosítása a társasági adó mértékét a pozitív adóalap 9 százalékéban határozza meg.

A törvényjavaslat szerint az adózó kultúra támogatás esetén az adókedvezményt a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából veheti igénybe 2017. január 1-jétől. Továbbá a pótlólagos kiegészítő támogatás megszűnik.

A törvényjavaslat szerint sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. Az adózó kiegészítő sportfejlesztési támogatásként az alaptámogatás 9 százalékos adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles megfizetni, viszont a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás megszűnik.

A javaslat megszünteti a progresszív mentesítésre vonatkozó szabályt, tekintettel arra, hogy a társasági adó kulcsa 2017. január 1-jétől egységesen kerül meghatározásra.

A törvényjavaslat szabályozza a 2015-ben és 2016-ban felső adókulcsot alkalmazó adózók vonatkozásában az adóelőleg kötelezettség törvény erejénél fogva történő mérséklését.

Egyéni vállalkozók esetében 9 százalékra csökken a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke.

Az illetéktörvény régi előírása, hogy a külföldi társaságoknak egyes illetékmentességi, illetékkedvezményi rendelkezések érvényesítése esetén nyilatkozniuk kell arról, hogy a székhelyük, üzletvezetésük helye szerinti államban a társasági adó (vagy annak megfelelő közteher) mértéke eléri a 10 százalékot, illetve a vagyoni betét, továbbá részesedés értékesítéséből származó jövedelmet minimum 10 százalékos társasági adónak megfelelő adófizetési kötelezettség terheli. Ezen 10 százalék 9 százalékra csökken a Tao. törvény módosításával összhangban.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 2018. január 1-jétől kiterjeszti az építményadó tárgyi hatályát a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerinti reklámhordozóra, az adó alanya reklámhordozó tulajdonosa. Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik. Az adó alapja a reklámhordozó felülete m2-ben kifejezve.

A törvényjavaslat 12.000 forintban rögzíti a reklámhordozók utáni építményadó négyzetméterenkénti legmagasabb éves összegét, de a helyi önkormányzat – a helyi sajátosságokat mérlegelve – szabadon állapíthatja meg az adó mértékét a 0 forint és e felső határ között a település egészére vagy az általa kialakított övezetek, településrészek szerint differenciálva.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyes jogszabályhelyei 2017. január 1-jétől, illetve 2018. január 1-jétől hatályosak.

2016. december 12-én elfogadták a törvényjavaslatot, de a Magyar Közlönyben még nem hirdették ki.

Cikkünk második részében az eho-ról, szocho-ról, KIVA-ról és a gazdasági reklámtevékenységről írunk.