A Kormány benyújtotta a Parlament elé a közbeszerzési törvény 2017-es változásaira vonatkozó T/12738. számú törvényjavaslatot, valamint ezzel összhangban a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat megállapító költségvetési törvény-módosításra vonatkozó T/12740. számú előterjesztést.

A főként 2017. január 1-én lépő módosítások – számos eljárástechnikai változás mellett- alapvető újdonságokat hoznak az alacsonyabb értékű beszerzések területén.

Egyik leglényegesebb változás, hogy a költségvetési törvény korrekciója révén a legalsó (nemzeti) közbeszerzési értékhatárt az árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén 8 M forintról 15 M forintra, építési beruházás esetén 15 millió forintról 25 millió forintra kívánja emelni a Kormány.

Azonban ezzel egyidejűleg egy jelentős szigorítás is életbe lépne.

Ugyanis a közbeszerzési értékhatárok alatti, de a nettó 1 M Ft-ot elérő értékű – azaz nem közbeszerzésnek minősülő – beszerzések esetén is sajátos szabályok alapján kell kiválasztani a beszállítót/vállalkozót, amelyet megelőzően legalább 3 ajánlatot kell bekérni. Bár az ilyen beszerzések megvalósítására vonatkozó követelményeket külön végrehajtási rendelet fogja meghatározni, de a törvény szövegéből az várható, hogy ezen beszerzésekről is adatot kell szolgáltatni a Miniszterelnökség felé, amely azokat minden esetben ellenőrizni fogja.

Így valójában a módosítás eredményeként jelentősen csökken – 8 helyett 1 M Ft-ra – annak az értékhatára, amely felett az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek a jogszabályban rögzített követelményeknek megfelelően választják ki szerződéses partnereiket.

További fontos változás, hogy – összhangban a közbeszerzési értékhatárok emelkedésével – az árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén megszűnik a Kbt. 115. § szerinti, 4 ajánlattevő közvetlen felhívásával lefolytatható eljárástípus. Tehát 2017-től a 15 M Ft-os értékhatárt meghaladó, de a közösségi értékhatárt el nem érő valamennyi árubeszerzést vagy szolgáltatás-megrendelést az úgynevezett „összefoglaló tájékoztatás” közzétételével kell megindítani.

A közvetlen felhívással induló eljárás így csak az építési beruházások esetén marad fenn, de ott is lényeges változásokkal: egyrészt az erre vonatkozó felső értékhatár 100 M Ft-ról 300 M Ft-ra emelkedik, másrészt az eddigi 4 helyett ezután 5 gazdasági szereplőnek kell megküldeni a felhívást. Ráadásul ezen felkért gazdasági szereplők személyét az ajánlatkérő köteles változtatni – amilyen gyakran csak lehetséges. Továbbá az ilyen eljárásokkal kapcsolatos bizonyos dokumentumokat (pl. az ajánlattételi felhívást, vagy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet) a Közbeszerzési Adatbázisban is publikálni kell.

További fontosnak tartott változások a következők:

• Új eredménytelenségi okok lépnek életbe, melyből az egyik arra vonatkozik, ha az eljárásban nem nyújtottak be legalább 2 ajánlatot. Ezen eredménytelenségi ok alkalmazásáról fő szabály szerint az ajánlatkérő jogosult dönteni (előzetesen, már az eljárást megindító felhívásban), azonban erre az ellenőrzést végző Miniszterelnökség kötelezheti is.
• Építési beruházás esetén 500 M Ft-ról 700 M Ft-ra növekszik annak az értékhatára, amely alatt alkalmazható az „összefoglaló tájékoztatással” induló eljárás.
• Bővül az „összefoglaló tájékoztatásban” közzéteendő adatok köre. Ennek egyik eleme, hogy a dokumentumban meg kell jelölni azt (a legalább három) gazdasági szereplőt, akiket az ajánlatkérő fel kíván kérni ajánlattételre. Ezzel megoldódik a felkérendő ajánlattevők létszámával kapcsolatos jogértelmezési vita.
• Változnak a támogatott beszerzésekre vonatkozó előírások. Egyrészt bővül a kötelezettek köre, mivel a támogatásban részesülő szervezetek mellett a támogatásban részesülő személyek is (azaz pl. magánszemélyek, egyéni vállalkozók vagy őstermelők) is kötelesek lesznek közbeszerzési eljárás lefolytatására, ha a törvényben előírt feltételek fennállnak. Másrészt viszont a javaslat egyidejűleg felemelné a Kbt. 5. § (3) bekezdésében meghatározott 25 M Ft-os támogatási értékhatárt 40 M Ft-ra.
• Csökken az árbevételre vonatkozó alkalmassági feltételnek a becsült értékhez kötött felső határa (a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén 75%-ra).
• Szolgáltatás-megrendelés esetén megszűnik a alvállalkozókra vonatkozó 50%-os korlátozás. Ez a jövőben csak építési beruházásoknál marad hatályban. Szolgáltatásoknál a törvény átmeneti rendelkezése a szerződő felek döntésére bízza, hogy az enyhített szabályokat a már megkötött szerződésükre is alkalmazzák-e.

A módosítások részletes bemutatását és átfogó elemzését a Periodika c. folyóiratunk következő számában publikáljuk.

A témával kapcsolatosan 2016. december 16-án előadást tart Murvai László, a Saldo Zrt. közbeszerzési szaktanácsadója.

Mindenkor aktuális előadásainkat IDE kattintva tekintheti meg!