Szigorodik az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok bérleti szerződéseinek lehetőségei.

2023. augusztus 14-én jelent meg az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok bérleti szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 383/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya, azon gazdasági társaságra vonatkozik, amely felett az állam a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik (PTK. 8:2. §-a szerint). 

Az állam egy jogi személyben akkor rendelkezik meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és
a) jogosult a gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
b) a gazdasági társaság más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Az állam többségi befolyása akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az előzőekben leírtak szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. Közvetett befolyással rendelkezik a gazdasági társaságban az állam, ha a gazdasági társaságban szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a gazdasági társaságban fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

Amennyiben valamely gazdasági társaságban az állam a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik, úgy bérbevevőként kizárólag a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával köthet olyan, Magyarország területén található ingatlan bérletére irányuló szerződést – ideértve annak a szerződéses ellenértéket, a bérelt ingatlant, illetve a szerződés időbeli hatályát érintő módosítását is –, amely esetén a szerződésben rögzített teljes ellenérték egy naptári évben fizetendő része eléri a bruttó 20 millió forintot.

Fontos, hogy jóváhagyás hiányában a megkötött szerződés semmis!

Nem szükséges a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter előzetes jóváhagyása:

• A 20 millió forintot meghaladó ingatlan bérleti szerződés esetén sem, ha a bérbeadó központi költségvetési szerv vagy olyan gazdasági társaság, amely felett az állam többségi befolyást gyakorol, mely esetben a szerződés tervezetét a bérbevevő gazdasági társaság felett az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter előzetes bejelentés keretében küldi meg a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter részére. Azaz, ha a bérbeadó és a bérbevevő is az állam többségi befolyása alatt áll és a bérbevevő felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter a szerződés tervezetet előzetes jóváhagyásra megküldi a közigazgatás-fejlesztéséért felelős miniszternek.
• Azon gazdasági társaságok szerződései esetén, amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter a honvédelemért felelős miniszter, kivéve a gazdasági társaság igazgatási szervezetének elhelyezését szolgáló szerződéseket.
• A nemzetbiztonsági szolgálatok tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok szerződései esetén.
• A víziközmű-szolgáltatók által olyan ingatlanokra kötött szerződések esetén, amelyeken víziközmű vagy a víziközmű-szolgáltatás ellátásához szükséges működtető vagyon található.
• A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti szolgáltató kormányzati célú hírközlési infrastruktúra működtetését célzó szerződései esetén.
• A villamos energiáról szóló törvény, a földgázellátásról szóló törvény, a távhőszolgáltatásról szóló törvény és az atomenergiáról szóló törvény szerinti engedélyesek által az engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódóan kötött bérleti szerződések esetén.
• Az állami hulladékgazdálkodási feladatok ellátásában részt vevő gazdasági társaságok által olyan ingatlanokra kötött szerződések esetén, amelyeken az állami hulladékgazdálkodási feladat ellátásához szükséges működtető vagyon található.

További kérdés esetén hívja Tanácsadóinkat vagy írjon nekünk a tanacsadas@saldo.hu címre!