Magyarország kormánya benyújtotta és az az Országgyűlés elfogadta a T/13159. számú törvényjavaslatot az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról (Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter).

Cikkünk első részében összefoglaltuk a legfontosabb illetékeket, a helyi adókat, a személyi jövedelemadót és a társasági adót illetően, most pedig pár sorban vázoljuk az eho-t, szocho-t, KIVA-t, és a gazdasági reklámtevékenységet érintő változásokat.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével összhangban az 27 százalékos kulcsot 22 százalékra csökkenti 2017. január 1-jétől, 2018. évtől pedig 20 százalékra mérsékli.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása a szociális hozzájárulási adó mértékét 22 százalékban állapítja meg 2017. január 1-jétől, 2018. január 1-jétől pedig 20 százalékra csökken.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása a kisadózó vállalkozások tagjainál, illetve a kisadózóknál az ellátások számításának alapját havi 81.300 forintról 90.000 forintra növeli a havi 50.000 forint tételes adót fizetők részére, akik viszont a magasabb összeget (a 75.000 forintot) választották, azok ellátási alapja 136.250 forintról 150.000 forintra növekszik.

A kisvállalati adó mértéke 2017. évben az eddig 16 százalékról 14 százalékra, 2018. évre 13 százalékra csökken. A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy a kisvállalati adóelőleg is 14%-os mértékkel legyen megállapítható 2017-ben az adó mértékének csökkenésével összhangban.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása előírja, hogy a reklámközvetítő a reklám közzétevőjétől vagy más személytől a reklámközvetítés során vagy a reklámközvetítési tevékenységével összefüggésben közvetve vagy közvetlenül – a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozó díjon felül – ajándékot, a reklám közzétevőjétől vagy a nevében eljáró média hirdetési felületértékesítőtől kapott árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem fogadhat el.  

A törvényjavaslat megemeli a kiszabható bírság mértékét, valamint tájékoztatási kötelezettséget ír elő az állami adóhatóság számára, hogy amennyiben tiltott kedvezmény nyújtására vonatkozó információ a hivatalos tudomására jut, abban az esetben köteles jelzéssel élni a bírság kiszabására jogosult hatóság, azaz a Gazdasági Versenyhivatal felé, aki az eljárást lefolytatja.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyes jogszabályhelyei 2017. január 1-jétől, illetve 2018. január 1-jétől hatályosak.

2016. december 12-én elfogadták a törvényjavaslatot, de a Magyar Közlönyben még nem hirdették ki.