![bt_02.jpg](https://saldo.hu/storage/app/uploads/public/62d/6c3/49f/62d6c349f3563535877169.jpg) ##Betéti társaság adóterhei KIVA választás esetében. A kata adónemet alkalmazó betéti társaságoknak két választási lehetősége van a kata adóalanyiságuk megszűnését követően. Az egyik a társasági adó, a másik a kisvállalati adó, melyek közül az adóalanynak kell kiválasztania, melyik adónemre tér át a kata után a jövedelemadózási módja tekintetében. A kisvállalati adóalap a törvényben felsorolt növelő és csökkentő tételek egyenlege, plusz a személyi jellegű kifizetés, de minimum a személyi jellegű kifizetések összege. A személyi jellegű kifizetések közé tartoznak azok a tételek, amelyek személyi jellegű ráfordításként a Tbj. alapján járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek, továbbá a béren kívüli és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások. A kiva mértéke 10%, mely adó kiváltja a társasági adót és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót. Alapvetően elmondható, hogy egy olyan cég esetében, amelynél a teljes kiadásokon belül a személyi jellegű kifizetések összege jelentős összeget tesz ki, megéri egy számszaki kalkulációt végezni. Már csak abból kiindulva is, hogy a jelenlegi 10% adóval kiváltja a cég a 9% társasági adóját és a 13% szociális hozzájárulási adóját. A jóváhagyott osztalék növelő tétel, így, ha év végén a tulajdonos úgy dönt, hogy osztalékként vesz fel pénzt, úgy az osztalék jóváhagyása növelő tételként adóalapot képez. Elméletileg nem kizárt, hogy a Kiva adóalanynál nem keletkezik korrekciós tétel (növelő és csökkentő tétel is nulla), és emellett nem merül fel személyi jellegű kifizetés sem, így nem lesz az év végén sem adóalap, sem adófizetési kötelezettség. Helyi iparűzési adó tekintetében főszabályként a Helyiadó tv. 39. §-a alapján kell meghatározni az iparűzési adó alapját. Vannak azonban további egyszerűsített adóalap-meghatározási módok a törvényben. Amennyiben a vállalkozás nettó árbevétele 8 millió forint alatt marad, úgy az iparűzési adóalapját meghatározhatja a nettó árbevétel 80%-ában. Kivás cég esetében lehetőség van továbbá még egy egyszerűsített adóalap meghatározásra is, miszerint a kiva adóalap 20%-kal növelt összege képezi az iparűzési adó alapját. Az alábbi táblázatban szemléltetjük azt, hogy mennyi adóteher jelenik meg kivát választó adóalanyok tekintetében a kata adóalanyisághoz képest, amennyiben csak a főállású társas vállalkozó végzi a Bt. tevékenységét, és a KIVA tv. szerinti növelő és csökkentő tételek egyenlege nulla.
KATA | KIVA | |
főállású társas vállalkozó (aki ügyvezető is) |
főállású katás | főállású társas vállalkozó (garantált bérminimum alapján) |
adó | 12 x 50.000 = 600.000 Ft |
260.000 x 112,5% x 12 hó x 10% = 351.000 Ft |
magánszemélyt terhelő adók (szja, tb járulék) |
0 | Személyi jövedelemadó kötelezettség havi 260.000 Ft jövedelem kivét esetén = 260.000 x 12 x 15% = 468.000 Ft Tbj.= 260.000 x 12 x 18,5% = 577.200 Ft |
iparűzési adó | 50.000 Ft | (260.000 x 112,5% x 12 x 1,2) x 0,02 = 84.240 Ft |
összes adó | 650.000 Ft | 1.480.440 Ft |