Kedvencek

Nincs mentett cikke a kedvencekben.

Fejlesztési tartalék

Rovat: Tudásbázis, Dátum: 2009-07-31

Betűméret növelése/csökkentése:


A fejlesztési tartalék törvény szerinti elszámolásának feltételei

A többször módosított társasági adóról és osztalékadóról szól 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao törvény) 7. § (1) bekezdés f) pontja értelemében év végén, a társasági adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkentő jogcímeként lehet figyelembe venni az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, kimutatott összegét, azonban az nem haladhatja meg a tárgyévi adózás előtti eredmény 50 %-át (2007-ig 25 %-át), de maximum 500 millió forintot.

Ha tehát az adózó az adóévben eredménytartalékból fejlesztési céllal, jövőbeni beruházásának megvalósításához tartalékot képez, és az erre fordított összeget az eredménytartalékból átvezeti a lekötött tartalékba, akkor a képzés évében ezzel az összeggel csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt. Fontos tehát, hogy az adóév utolsó napjára készített beszámolóban az összeg a lekötött tartalékban legyen kimutatva.

A fejlesztési tartalék adóalap kedvezményként történő érvényesítése így két lépésben történhet:

1.    az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni (számviteli elszámolása),
2.    a számvitelben elszámolt lekötött tartalék összegével (de maximum a Tao törvényben foglalt mértékkel) csökkentheti az adózás előtti eredményt (társasági adóalap elszámolása).

Abban az esetben, ha a lekötött tartalék képzésére magasabb mértékben történt a társaságnál, mint az adózás előtti eredmény 50 %-a, de maximum 500 millió forint, úgy az adóalap csökkentésére akkor is csak a Tao törvényben rögzített értékig, illetve összegig van lehetőség. A számviteli törvény 38. § (3) bekezdés g) pontja alapján a lekötést az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Erre akkor is van lehetőség, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy a negatív egyenlege tovább nő.

A Tao törvény szerinti fejlesztési tartalék "képzése" a vállalkozó saját elhatározása alapján történik, így ez az elhatárolás a szabad rendelkezésű eredménytartalék nagyságára kihat. Ennek következtében a saját tőke összege ugyan nem változik, de a lekötött tartalék képzése bizonyos esetben tulajdonosi érdekeket sérthet oly módon, hogy az osztalékfizetési korlátnak minősül, vagy éppen saját tőke terhére jegyzett tőke emelésére sem lehet azt felhasználni. Mindezek figyelembevételével a képzésről, valamint annak nagyságrendjéről feltétlenül tulajdonosi döntésre van szükség.

Fejlesztési tartalék felhasználása

A Tao törvény 7. § (15) bekezdése értelmében a tárgyévi adóalap csökkentéseként figyelembevett fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét következő négy adóévben kell az adóalanynak beruházásra felhasználnia.

Mivel az adótörvény nem definiálja a beruházás fogalmát, így az alapelvek alapján a Számviteli törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. A Számviteli törvény értelmében beruházásnak minősül: mindaz a tevékenység, amely új tárgyi eszköz megszerzéséhez, illetve meglévő tárgyi eszköz bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához hozzákapcsolható. Beruházással kapcsolatos tevékenységek így a bővítés, rendeltetés megváltoztatás, átalakítás, élettartamának növekedését eredményező tevékenység és a felújítás. A karbantartás viszont az eszköz rendeltetésszerű, zavartalan működését szolgálja, így az nem minősül beruházásnak. A fejlesztési tartalék feloldásához nem feltétel, hogy a beruházást az adózó saját tulajdonán végezze, ennek következtében a bérelt ingatlanon végzett beruházás is, és a használt eszközön végzett beruházás is kedvezményezett. A tartalék feloldásakor tehát a számviteli törvény szerinti beruházás fogalmát (néhány kivételtől eltekintve) kell érteni.

A törvény szerint azonban a következő beruházásokra nem használható fel a tartalék összege:

•    nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként átvett eszközre (apport),
•    térítés nélkül átvett eszközre,
•    olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra,

amelyre terv szerinti értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

Ezen túlmenően az immateriális javak beszerzésére, illetve előállítására sem lehet a fejlesztési tartalékot szankció nélkül feloldani, mert annak elszámolása közvetlenül, és nem a beruházási számlán keresztül történik.

A lekötés nem jelent pénzügyi lekötést, - azt nem kell elkülönített bankszámlán nyilvántartani, - hanem csak a saját tőke elemeinél eredményez változást.

A beruházás pénzügyi forrására nem ír elő feltételt a jogszabály, így az bármilyen lehet (saját, idegen, támogatás, stb.).

Abban az esetben, ha megvalósul a beruházás, akkor a beruházás értékének megfelelő összegben a lekötött tartalékot meg lehet szüntetni, azaz vissza lehet azt vezetni az eredménytartalékba. A fejlesztési tartalék feloldása tehát nem az üzembe helyezéséhez kapcsolódik, hanem a beruházás elszámolásához. Nincs arra vonatkozóan törvényi előírás, hogy a lekötést rögtön a beruházás megvalósításakor, vagy csak elég év végén feloldani. Ennek számviteli elszámolási rendjét a vállalkozásoknak célszerű a számviteli politikában rögzíteniük. Bármelyiket választják is, azt következetesen be kell tartani a fejlesztési tartalék feloldásakor. Abban az esetben, ha valamely ok miatt a beruházást nem helyezik üzembe, a kedvezményt akkor sem kell pótlékokkal visszafizetni, az véglegessé válik a beruházás elszámolásakor.

Számviteli elszámolása:

1.    Az adóalap csökkentésének évében

- lekötött tartalék képzése

T 413 (Eredménytartalék) – K 414 (Lekötött tartalék)

2.    A lekötés adóévét következő négy adóévben

- beruházás elszámolása

T 16 (Beruházások) – K 455 (Beruházási szállítók)

- lekötött tartalék feloldása

T 414 (Lekötött tartalék) - K 413 (Eredménytartalék)

Kapcsolata az értékcsökkenési leírással

Amennyiben az adózó megvalósítja a beruházást és annak elszámolása mellett oldja fel a fejlesztési tartalékot, akkor az eszköz üzembehelyezésekor a számított nyilvántartási értéket csökkenti az adott eszköz beruházása miatt felszabadított tartalék összege. Ha az eszköz beruházásának az értéke nagyobb, mint a fejlesztési tartalék, úgy az adott eszközre felszabadított lekötés összegével csökkentett számított nyilvántartási érték értékcsökkenési leírására az általános szabály vonatkozik, azaz az értékcsökkenést a bekerülési értékre kell számításba venni, azonban azt csak a fennmaradó összegre lehet nulláig leírni. Abban az esetben viszont, ha a fejlesztési tartalék összege megegyezik a beruházás értékével, úgy az eszköz számított nyilvántartási értéke nulla lesz, tehát arra az eszközre a Tao törvény szerint értékcsökkenést már nem lehet érvényesíteni. (A fejlesztési tartalék tehát nem más, „mint az adóalapnál egy jövőbeni beruházás elszámolása a jelenben”.)

A fejlesztési tartalék beruházásra történő feloldása csak az eszköznek az adótörvény szerinti értékcsökkenését befolyásolja, a számvitelben történőt nem, így ott továbbra is a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték után kell a számviteli politikában meghatározottak szerint elszámolni. Ennek következtében az eszköz egyedi nyilvántartó kartonján feltétlenül fel kell tüntetni a fejlesztési tartalék feloldásának tényét és annak összegét.

A feltételek nem megfelelő teljesülése esetén érvényesíthető (érvényesítendő) szankciók

Az adózó bármikor jogosult a lekötött tartalék feloldására, ha azonban az nem az adóévi beruházás összegének megfelelően történik, vagy nem beruházási célra szabadítja fel a fejlesztési célból lekötött összeget, vagy esetleg az adóévet követő négy adóévben nem használta fel, akkor a feloldást a törvény szankcionálja.

•    Évközi feloldás a törvényben meg nem engedett beruházásra vagy más célra (például telek vásárlásra vagy osztalék kifizetésre):

A feloldást követő 30 napon belül meg kell fizetni - a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt adómértékkel számolva a feloldott rész után - az adót, késedelmi pótlékkal növelten. A kamatot, a kedvezmény érvényesítését tartalmazó bevallás benyújtása esedékességének napjától, a feloldás napjáig kell felszámítani.

•    Négy adóéven belül beruházási célra fel nem használt fejlesztési tartalék:

Ebben az esetben az adóalanynak az adót, késedelmi pótlékkal növelten a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig - a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt adómértékkel számolva a fel nem használt rész után - meg kell fizetnie. (Amennyiben az adóév megegyezik a naptári évvel, úgy a kamatot annak az évnek az adóbevallására előírt határidejétől (tárgyévet követő május 31-től) kell számítani, amikor a kedvezményt érvényesítették egészen a negyedik év december 31-éig).

Fejlesztési tartaléknak nem a Tao törvény szerinti felhasználása esetén tehát az adót kamattal növelten haladéktalanul (30 napon belül) meg kell fizetni, azonban azt bevallani csak az adott időszaki társasági adóbevallásban kell.

2009. júliusi állapot szerint.